S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

Schildmayer Ferenc: Vajkai Aurél és Balatonalmádi

állt Mihály Rudolffal, aki akkoriban üdülőhelyi előadó volt a tanácsi apparátusban. E kapcsolatot két dolog motiválta. Egyrészt az, hogy mindketten minden anomáliát észrevettek és azt szóvá is tették. Másrészt Rudi bácsi festőművész volt a hivatali munkáját megelőző időkben, ami szintén összekapcsolta őket, mert Vaj kai Aurél nagy művészetbarát és természetesen művészeteket ismerő ember volt. Ha elővennénk a Veszprémmegyei Napló régi számait, igen gyakran találkoznánk Vajkai Aurél írásaival, mégpedig elég széles területen, az úgynevezett mínuszos hírektől kezdve a zenei kritikákig, de legfőképpen Balatonalmádira vonatkozókkal. Igen aktív levelezője volt az említett napilapnak és kritikus szemléletéből következően nem minden írása örvendhetett nagy sikernek a szerkesztőségben, sőt, ma már megkockáztathatjuk azt a feltevést is, hogy egykét mondat, vagy kifejezés törlésére is felkérték. Az emberekkel való kapcsolata habitusából következően vegyes képet mutatott. Mint tanácstag jelentős számban foglalkozott a lakosság által megfogalmazott kérdésekkel és kérésekkel. Aki általa valamilyen pozitív választ kapott, vagy ügyét sikeresen elintézte, egészen biztos, hogy más szemmel tekintett rá, mint akinek ügye nem záródott ilyen eredménnyel. Azon túl, hogy elismert tudósnak és tekintélyes embernek számított, akinek véleményére adtak az emberek, nem mindenki kedvelte szókimondó, kritikus stílusát, főleg akkor nem, ha neki volt igaza a vitatott kérdésben. Elkezdett foglalkozni Balatonalmádi településtörténetével ami sajnos befejezetlen maradt, néhány térképvázlat és fényképek formájában. Az eredeti térképekről készült felvételek összemontírozását végezte el, azokon bejelölte a mai úthálózatot, amelyik nagyrészt megegyezik az 1858. évi kataszteri térképen látható utakkal. Itt meg kell jegyezni, hogy az említett térképen lévő utak mind a mai napig léteznek, csupán további utakkal bővült a hálózat. Ezeket a térképeket nagy valószínűséggel a készülő kiadványhoz kívánta felhasználni. A fotókról érdemes röviden külön megemlékezni, mert többek között készített két fotómontázst is, amelyek igen tanulságos kísérletnek számítanak. Egyik Almádit ábrázolja 1889 körüli időpontban, az Öreghegy valamelyik magasabb pontjáról készült képek összemontírozásával. A kép viszonylag jól datálható, ugyanis az 1888-ban bővített Véghely villa tornya jellegzetes és meghatározó elemként látható a képen. Az épület ma is áll a Véghely villa telkén felépült Auróra hotel mellett, a Bajcsy-Zsilinszky u. 14 sz. alatt, csaknem változatlan külsővel, kismértékű belső átalakítás mellett. Vaj kai megpróbálta megkeresni azt a helyet ahonnan a régi felvételt készítették. Ez egyáltalán nem volt könnyű feladat, mert akkoriban az Öreghegy nagy szőlőkben álló épületekkel volt beépítve és valószínűleg valamelyik épületből, vagy annak kertjéből készítették a képet. Az új felvétel helyét még a legjobb, legpontosabb beazonosítás mellett sem volt könnyű megtalálni. Egyrészt azért, mert