S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)
Gulyás Anna (Vajkai Aurél unokája): Hit és gyógyulás — gondolatok Vajkai Aurélnak, a néphit és népi vallásosság területén végzett kutatásaihoz: újabb fejezet az Ősi-i javasember vizsgálatához
el, mert a szokás utóbb általános lesz és mindenkitől ismert; ha pedig nem, úgy akkor is jellemző, ép a közösség elutasítása révén." 1 Az, hogy e tanulmány keretében, ilyen hosszan (itt csak rövidítve közlöm a gondolatmenet egy részletét) szükségesnek tartja álláspontjának kifejtését, mutatja, mennyire fontos számára az egyéniség és közösség kapcsolatának kérdésköre. A hit és gyógyulás összefüggéseit a közösségi képzetrendszer és az egyén gyógyulását előmozdító, az egyén számára nagy jelentőségű események kapcsolatán keresztül elemzi írásaiban: a kérdés ezért igen fontos. Ez kitűnik egyéniség-tanulmányaiból is. Vajkai Aurél a hazai néprajzi egyéniség-kutatás egyik úttörője volt. Egyéniség-tanulmányaiban a fent említett összefüggésrendszer egyén és közösség között igen foglalkoztatta. Jó példa erre az Ősi-i javasemberről írott tanulmánya 2 A tanulmány egy imádságokkal gyógyítójavasember, Megyesi József munkásságát mutatja be. A századforduló idején Ősiben működő próféta, a szentes Megyesi házában az adatközlők szerint református és zsidó, falusi paraszt és grófnő egyaránt megfordult. Nagyapám a tanulmányban adatközlők beszámolóira támaszkodva számos történetet közöl az Osi-i ember működésével kapcsolatban, majd beszámol Megyesi utódainak működéséről, vizsgálja a javasember és a vallás, a javasember és az ősiek kapcsolatát, végül közösség és egyén kölcsönhatásának vetületében elemzi az ősi ember népszerűségének titkát. Külön fejezetben tárgyalja a szentember egyéniségének jellegzetességeit, s a közösség szerepét a javasember kultuszának kialakulásában. A közösség szerepét elemző fejezetben leírja, hogy az ősi ember gyermekei s menye is folytatták a gyógyítást, s megjegyzi, hogy az unoka orvosnak tanul, s Ősiben kíván letelepedni, s hogy egy külön érdekes fejezetét jelentené a kutatásnak, ha valaki lejegyezné, az utódok életében hogyan alakul a közösség és a Megyesi család kapcsolata. Arra gondoltam, szép feladat volna az unoka számára utánanézni az unoka sorsának. E rövid előadás keretében a nagyapám által gyűjtött Ősi-i anyagot szeretném kiegészíteni recens gyűjtésekkel. Legfontosabbb kérdéseim a következőek voltak: 1. Folytatta-e valamely családtag az Ősi-i ember gyógyító tevékenységét? 2. Mit tudnak a mai ősiek a szentes Megyesiről? 3. Folytatódik-e valamilyen formában a szent ember kultusza 1. Folytatta-e valamely családtag az Osi-i ember gyógyító tevékenységét? Megyesi József 1927-es halála után két fia, majd menyeik folytatták a mesterség gyakorlását. Az egyik fiú, ifj. Megyesi József, édesapja nagy nimbuszú házában, a másik, Megyesi Pál, idős korában egy Ősi főutcáján levő parasztházban fogadta a segítségre vágyódóakat. Megyesi József halála után felesége, Mariska néni fogadta egy ideig még a látogatókat. Egyesek szerint ő kártyával is jósolt.
