S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

Borók Zsuzsa: Vajkai Aurél nyomában Szentgálon

helyi hagyományos közlekedési- és szállítási módok. Ennek oka azonban nemcsak személyes képességeikben, hanem részben Szentgál múltjában található. A faluban a regionális nemesség következményeként a hagyományos földművelő gazdálkodás némi eltéréssel alakult. A jobbágyfelszabadítás előtt a nemesi kiváltságok és a hatalmas erdőterület miatt az állattartás és az erdőgazdálkodás volt előtérben, a földművelés kisebb szerepet kapott. A nemes gazdák jórészt nem maguk végezték, hanem végeztették a földdel kapcsolatos munkákat. Amikor a jobbágyfelszabadításkor kiváltságaikat elvesztették, rászorultak a közvetlen földművelő gazdálkodásra, melynek hatására a hajdani nemesek életmódja a XX. század elejére a parasztságéval jobbára megegyezővé vált. A termelőszövetkezetek megalapításakor a tehetősebb gazdáknak többet kellett beadniuk a közösbe, nagy földterületeik miatt kuláknak nyilvánították őket, így a megmaradt háztáji gazdaságot nagyobb terhekkel sújtották. Ezért a paraszti kultúra modernizációjának idején hátrányt jelentett a hajdani nemesség. Akik a gazdálkodás mellett maradtak, nagyon nehéz viszonyok között dolgoztak, az újításokhoz kevéssé tudtak hozzáférni, így a régi technikákat is alkalmazták: a hagyományos gazdálkodási, ezzel a közlekedési- és szállítási módok hosszabb ideig fennmaradtak az újak mellett. Amikor a Szentgállal kapcsolatos kutatásaimat végeztem, Vajkai Aurél gyűjtéseit kiindulópontként használtam, miközben forráskritikai vizsgálatnak vethettem alá azokat. Ezáltal helyenként kiegészíthettem, korrigálhattam munkáját az azóta megjelent tanulmányok, adattári anyagok és saját gyűjtéseim segítségével. Mindeközben adatokat szerezhettem gyűjtőmódszeréről, adatközlőiről, a kutatás körülményeiről, melyek sok esetben indokolják is kutatásaink helyenként eltérő eredményét. Vajkai Aurél alaposan, szinte minden részletre kiterjedően kutatott, így adatait, következtetéseit jobbára elfogadtam. Jelen tanulmányban néhány olyan jelenséget mutatok be, ahol eltéréseket tapasztaltam, vagy új adatokat találtam a vizsgált témakörben. Az ábrák egy részét is tőle vettem át, hogy megkönnyítsem az összehasonlítást. Az ábrák mellett saját gyűjtéseim adatai találhatók, amennyiben eltérés található kettőnk gyűjtése között, Vajkai adatait az enyémek mellett, zárójelben közlöm. Egy falu közlekedési- és szállítási viszonyainak kutatásában fontos szerepet játszik az adott település úthálózata. Szentgálon sokban megkönnyítette a kutatást az a tény, hogy a falu utcáinak nyomvonala valószínűleg évszázadok óta változatlan.

3 Ennek a földrajzi adottságok és a környező falvakba vezető állandósult útvonalak lehettek az okai. Az úthálózattal együtt az utcanevek is rögzültek, bár hivatalosan többször átnevezték azokat. így lehetséges, hogy gyűjtéseim során a falubeli idősek kiválóan tudták a régi elnevezéseket és azok eredetét, sőt, mintha egy régiesebb változatot mutattak volna be, mint amit Vajkai rögzítette.

4 (1. kép)