Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások. A megye - Gálné Jáger Márta „Kupa maradékai állnak, mint Sión hegye. " Rendszerváltás Somogyban 1848 tavaszán

Szigetvár szabad várososok, s a polgári jogok legszebbikét, az önkormányzást házi isteneik közé sorozva élvezik. "

50 Záborszky gyors intézkedését az országygyűlési választások előkészületei sürgették, hiszen a rendezett tanácsú két település immár a városokra megállapított cenzus alapján írathatta össze választóit, s ez a polgárság számára az első népképviseleti választásokban kedvezőbb arányú részvételi lehetőséget biztosított.

51 A két város kivívott státusza azonban csak átmeneti előnyöket jelentett, mert a szabadságharc bukása a forradalomnak ezt az intézkedését is ideiglenessé minősítette, e téren csak a kiegyezést követő közigazgatási rendezések hoznak majd megoldást. A polgári szabadságjogokért folytatott küzdelem alapvető vívmányának számít a sajtószabadság visszaállításáról szóló - bár ideiglenesnek tekintett 1848. évi XVIII. tc. megyei szintű végrehajtásáról, a sajtóvétségek felett bíráskodó esküdtszék megalakításáról Deák Ferenc igazságügyi miniszter rendelete értelmében már az első bizottmányi ülésen határozatot hoztak. A nemzetőri öszszeíró választmány kapta feladatul, hogy az esküdtszéki tagságra képesek névsorát összeállítsa, a lajstrom vizsgálatára az alispán elnökletével három tagú bizottságot neveztek ki. Bünvizsgáló bíróvá a járási fő- és alszolgabírókat jelölték, megválasztották a két közvádlót és a Perbefogási Törvényszék elnökét, tagjait, valamint az Esküdtszéki Bíróságot.

52 A sajtótörvény a nyomdák és az időszaki lapok nyilvántartásba vételét is elrendelte. Somogyból az alispán május 10-én a jelentette a belügyminiszternek, hogy „a megyében semmi időszaki lap nem működik meg nem jelenik, nyomda pedig csak egy találtatik Kaposvárott, Knezevics Lajos tulajdona. "

53 A Pécsről Kaposvárra költöző nyomdász nemességét a megyei közgyűlésen 1845 februárjában igazolta, műhelye a vármegyeházán működött, a forradalom és a szabadságharc somogyi sajtótermékeinek jelentős része itt készült - saját vagyonát is feláldozta rá.

54 Az államberendezkedés polgárosítása területén forradalmi változást hozott az 1848. évi V. tc, mely a rendi képviselettel szemben az országgyűlési követek népképviseleti választását vezette be. A törvény az ideiglenes rendelkezések sorába tartozott, mivel a nemesek szavazati jogát a korábbi gyakorlatnak megfelelően - de csak erre a választási ciklusra vonatkozóan - fenntartotta. 5 A magyar választójogi törvény - mely egyébként a választójog megadását vagyoni cenzushoz, illetve képzettséghez is kötötte - még a radikális Március Tizenötödike c. lap szerint is „szabadelvűségénél fogva minden más európai országbeli törvényeket jóval meghalad. "

56 Az 1848. július 2-ára kitűzött országgyűlésig a választások lebonyolítására nagyon rövid idő állt rendelkezésre.

57 Ezért a törvény 7.§-ának megfelelően a megyei bizottmány a megalakulását követő május 2-i első ülésén a legfontosabb teendői közé sorolta a választások előkészítését. A törvény a népességre és a terület nagyságára tekintettel Somogyban nyolc választókerület alakítására adott lehetőséget. (Nyolc vagy ennél több képviselőt összesen tizenkét megye küldhetett.) Az április 26-án előzetesen összeülő megyei választmány e tárgyban tett javaslatát a megyei bizottmány némiképpen módosította. A kaposvári, szigetvári,