Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások. A megye - Gálné Jáger Márta „Kupa maradékai állnak, mint Sión hegye. " Rendszerváltás Somogyban 1848 tavaszán

nagyatádi, csurgói és marcali választókerületeket, illetve választási főhelyeket elfogadták, ám Igal, Somogyvár, Kötcse helyett Tabot, Lengyeltótit és Szilt jelölték ki. Megválasztották a választás vezérletére rendelt központi választmányt, melyben minden választókerület kellően képviseltette magát, elnöke Mérey József másodalispán, jegyzője Kozma Sándor lett. Elrendelték, hogy a választók névsorát és a választókerületekhez tartozó helységek felosztását 400 példányban a fő- és alszolgabírók küldjék szét a megyében.

58 Az első alispán feladata volt, hogy a belügyminiszter rendeletére a törvény szerint országgyűlési szavazattal rendelkező megyebeli mágnások névjegyzékét hét nap alatt a minisztériumba felterjessze,

59 továbbá megyei térképet készíttessen a választókerületek felosztásáról a községek népességi és nyelvi adatainak feltüntetésével.

60 A választók összeírásának megkönnyítése érdekében a belügyminiszter rendeletére a bizottmány utasította az összeírást vezető kerületi küldöttségeket, hogy ne csak délelőtt 8-tól l-ig, hanem a délutáni órákban is folytassák a munkát.

61 Somogyban a választásokra június 19-23. között került sor. A jelölteket valamennyi kerületben egyhangú szavazással választották meg az első népképviseleti palamentbe: 62 Kaposváron Kund Vince nagybirtokost, Lengyeltótiban gr. Festetics Miklós nagybirtokost, Csurgón Fekete Lajos uradalmi ügyészt, Szigetváron Záborszky Alajos földbirtokos ügyvédet, miniszteri tanácsnokot, Szilben Záborszky Imre megyei tisztviselőt, Tabon Madarász László földbirtokost, Marcaliban Koller József liberális eszméket hirdető mesztegnyői plébánost, Nagyatádon Mujzer József mérsékelt radikális nézeteket valló barcsi plébánost. A választások a somogyi ellenzéki hagyományoknak megfelelően a nagybirtokos osztály erőfeszítései ellenére többségében a liberálisok, sőt a radikálisok győzelmét jelentették. A radikális párt jeles alakja, Madarász László azonban nemcsak Somogyban szerzett mandátumot, hanem a Fejér megyei csákvári kerületekben is, ahol távollétében választották képviselővé, s végül ez utóbbit fogadta el. Külön említést érdemel a megyei katolikus alsópapság szerepe, hiszen országosan mindössze 5 papot választottak a parlamentbe, s közülük kettő Somogyból való.

63 Összességében elmondható, hogy a márciusi eseményektől az első népképviseleti országgyűlés megnyitásáig eltelt alig négy hónap alatt Somogy megyében is megalkották azokat statútumokat, és meghozták mindazon az intézkedéseket, melyek a népképviselet elve alapján a polgári átalakulás kezdeti lépéseit a törvények szabta keretek között immár intézményesen elősegíthették, és bizonyos szempontból - e rendszerváltásnak is nevezhető folyamatot - irreverzibilissé telték. Jegyzetek • 1. Madarász József: Emlékirataim 1831-1881. (Budapest, 1883) 104. old. • 2. Ld. Csizmadia Andor: A magyar választási rendszer 1848-1849-ben (Az első népképviseleti választások). (Budapest, 1963) 3-4. old (Bevezetés)