Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások. A megye - Gálné Jáger Márta „Kupa maradékai állnak, mint Sión hegye. " Rendszerváltás Somogyban 1848 tavaszán

A földesúri törvényhatóságot megszüntető 1848. évi XI. tc. az igazságszolgáltatás és a közigazgatás területén alapvető változásokat hozott. Megyei szintű szabályozására a megyei bizottmány május 2-án hozott statútumot. A falusi bírák és elöljárók választásánál a földesúri kijelölés és felügyelés joga megszűnvén, a felügyeleti jogkört a járásbéli tisztviselőkre ruházták, az elöljárók választásában pedig ezentúl minden helyi lakos részt vehetett, aki gazdái és atyai hatalom alatt nem állt. Ezzel a falvak önkormányzatainak megválasztásánál is érvényesülhetett a népképviselet elve. A rendeletek végrehajtásáért, a közcsend és a béke fenntartásáért a felelősség a jegyzőt és az elöljárókat terhelte, az üléseken a jegyzőt szavazatijog illette meg, kivéve, ha a tanítói feladatokat is ő látta el.

47 Az úrbéri törvényszéket megszűntették, helyébe polgári törvényszéket alakítottak. A fő- és alszolgabíróknak feladatul adták, hogy a folyamatban lévő úrbéri perekről a bizottmányt tájékoztassák, azokról pedig, melyekben a 1848. évi X. tc. 3.§. szerint az alispáni bíróság intézkedik, jelentést kellett tenniük. Az árvák személye és vagyona feletti felügyeleti jogkört ezentúl a földesúr helyett az árvaszék fogja ellátni, az árvaszámadások a megyei számvevőség vizsgálati körébe tartoznak, az árvák értékeiről a helyi elöljáróság felel, azokat köteles összeírni és a megyei árvalevéltár számára leadni. A bírói számadások vizsgálata a megyei számvevőszék feladata lett, a falusi számadások évenkénti rendszeres megküldéséért a fő- és alszolgabírók tartoznak felelősséggel. A vármegyének gondoskodnia kellett a vérhatósággal bírt uradalmi fogházakban lévő rabok elhelyezéséről. A kiküldött választmány javaslatát elfogadva valamennyi rabot a megyeház épületébe szállítják, erre a célra a várnagy lakás és a ruhatár helyiségét fogják átalakítani. E rendelkezésekről a belügyminisztert is tájékoztatják. Az törvénykezés megkönnyítésére a 1848. évi XI. tc. 3.§ értelmében a megyei bizottmány úgy határozott, hogy Csurgó mezővárosban is felállít elsőbíróságú törvényszéket, méltányolva a helyi lakosok kérését, akik az úriszék megszűnésével a megye déli területének jogszolgáltatási ellátatlanságára már az országos sajtóban is felhívták az illetékesek figyelmét.

48 A törvényszéki táblabírák megválasztásával egyidőben a június 1 T-i bizottmányi ülésen került sor a csurgói törvényszék rendezésére is.

49 Ugyancsak elsőbírósági jogkörrel ruházták fel a megye két legjelentősebb mezővárosát, a megyeszékhelyi funkciót betöltő Kaposvárt, valamint Szigetvárt. A polgári átalakulást sürgető közigazgatási változások sorában újabb fontos lépést jelentelt e két település rendezett tanácsú városokká alakítása, melyre az 1848. évi XXIII. ill. XXIV. tc. adott lehetőséget. Szemere Bertalan belügyminiszter a két település tanácsainak rendezésére Záborszky Alajos pénzügyminiszteri tanácsosnak adott kormánybiztosi megbízást. Záborszky - Somogy egyik jeles nemesi családjának országos körökben is igen befolyásos tagja - feladatát példátlan gyorsasággal hajtotta végre: június 25-én Szigetvárott, 26-án pedig Kaposvárott megalakult - történelmük során első ízben - a két város rendezett tanácsa. Az esemény fontosságáról jelentésében így ír: „E pillanatban Kapós és