Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások. A megye - Gálné Jáger Márta „Kupa maradékai állnak, mint Sión hegye. " Rendszerváltás Somogyban 1848 tavaszán

de még így sem tartozott a nagylétszámú megyei testületek közé, noha a korabeli statisztika szerint a megyék nagyságrendjében Somogy vármegye országosan a tizedik helyet foglalta el.

37 A bizottmány választott tagjainak összetétele a nemesség túlsúlyát mutatja. Korábbi publikációk

38 a polgári elem jelenlétét nem mérték fel, kutatásaink jelenlegi állása szerint azonban ennél sokkal árnyaltabb a kép, hiszen a tagok egynegyede a birtokos parasztság soraiból került ki.

39 A megyei bizottmány május 2-án tartott első ülésén Madarász László és Inkey Zsigmond országgyűlési követek végjelentését nagy éljenzéssel fogadták. Majd Iván János lábodi negyedtelkes jobbágy, bizottmányi tag mondott ünnepi beszédet, melynek 300 példányban történő kinyomtatását elrendelték.

40 A bizottmány első ülésén közel 200 ügyben intézkedett, május hónap folyamán még két alkalommal ült össze (25-én és 29-én), és több mint 800 ügyben hozott végzést. Ez egy hónap alatt hatalmas teljesítmény, különösen akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy a nemesi közgyűlés januártól áprilisig 1262 ügyet tárgyalt. A bizottmány első intézkedéseivel Somogyban is megkezdődhetett az áprilisi törvények helyi szintű végrehajtása, s ezzel egyidejűleg a feudális rendi alapok lebontása, mely végső soron a polgári átalakulás irányába mutatott. Ennek egyik fontos állomását éppen az új megyei közigazgatási szerv, a bizottmány megalakulása jelentette. A polgári átalakulás megalapozása érdekében a jobbágyfelszabadítás volt a legátfogóbb intézkedés, mely a lakosság 4/5 részének élet- és jogviszonyaiban alapvető változást idézett elő.

41 Somogyban a nem nemes lakosság közel 90 százalékát, 231 községben 12853 jobbágy- és zsellércsaládot érintett.

43 Ám a törvény kompromisszív jellegéből következően a parasztság egy részének elégedetlenségét is kiváltotta, amint erről a fentiekben már említés történt. Ezért az új megyei hatóságnak elsőrendű feladatai közé tartozott a közrend és a közbátorság védelme. Batthyány miniszterelnök körlevelének felhívására május 2-án járási választmányokat neveztek ki a nemzetőrség megszervezésére, június közepétől egy állandó fiókbizottmányt bíztak meg a Somogyra kirótt 6000 nemzetőr felállításával kapcsolatos teendők ellátásával.

44 A földfoglalások megfékezésére Szemere belügyminiszter már április folyamán kinevezte kormánybiztosnak Csány Lászlót, és Szél Józsefet, kiknek hatásköre Somogyra is kiterjedt. Ezt a bizottmány megnyugvással vette tudomásul és úgy rendelkezett, hogy a túlzott követelések és félreértések hajlamának elejét kell venni, ezért a népet a törvény értelméről fel kell világosítani. A feladattal a járási szolgabírókat bízták meg.

45 E tárgyban a május 25-én ülésező bizottmány már szigorúbb rendelkezésre kényszerült, a nádor leiratára rögtönítélő bíróságot állítottak fel, a lázítók és lázadók megfékezése érdekében az akasztástól sem rettentek vissza.

46 A délvidéket mindinkább fenyegető horvát veszély elhárítása azonban már meghaladta a vármegye erejét, és országos fellépést sürgetett. Ilyen - békésnek egyáltalán nem nevezhető - körülmények között kellett a feudális intézmények felszámolásával a polgári haladás törvényes útját egyengetni.