Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások. A megye - Gálné Jáger Márta „Kupa maradékai állnak, mint Sión hegye. " Rendszerváltás Somogyban 1848 tavaszán

Az 1848. V. tc. 7.§ értelmében április 11-től számítva húsz nap alatt kellett a megyékben közgyűlést tartani, melynek végső időpontja, május 1. éppen egybeesett a szokásos nagygyűlés időpontjával. A megyei választmány javaslata szerint ezen a közgyűlésen kellett sort keríteni az állandó bizottmány megválasztására és a törvények kihirdetésére. Az 1848. évi XVI. tc. csupán a megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról rendelkezett, azzal a meghagyással, hogy a megyei szerkezetnek népképviselet alapján történő rendezését a legközelebbi országgyűlés elé kell terjeszteni. Az első közgyűlésen, amit ősgyülésnek is szokás nevezni, szavazati joggal vehetnek részt azok, akik a törvény szerint erre eddig is jogosultak voltak, továbbá mindazok, akiket a megyei lakosok akarata szerint a községek képviselőiként a közgyűlésre kiküldenek. Az így egybehívott közgyűlésen fogják megválasztani azt az állandó megyei bizottmányt, mely ideiglenesen mindazon jogkört gyakorolni hivatott, mellyel a törvény szerint a megyei közgyűlés rendelkezik.

33 A bizottmány tagjairól a törvény csak elviekben rendelkezett: a választáskor tekintettel kell lenni a megye kiterjedésére, népességére és a megyei honpolgárok minden osztályára. Szemere említett körlevelében is csak arra figyelmeztetett, hogy a törvény szellemében az a jogszerű, ha a bizottmányi tagokat a polgári állapotra figyelmezés nélkül választják meg. S magyarázatul mindössze azt fűzte hozzá, hogy valódi képviselet csak az, amelyben egy érdek sem marad képviselet, még pedig aránylagos képviselet nélkül. Az előkészítés munkáját végző, április 26-án összeült megyei választmány az előbbiekben felsorolt elvi szempontok betartása mellett a helységekbe kiküldött körlevelekben szükségesnek látta kiegészítésül felhívni a figyelmet arra is, hogy a közgyűlésbe „a törvények megértésére néhány értelmes képviselőket küldjenek"

34 Május 1-én Kaposváron a megyeháza kapui előtt látványos ünnepi közgyűlésre került sor, amelynek a jegyzőkönyv tanúsága szerint több ezer résztvevője volt: „a megyének igen számosan minden községet képviselve összvegyűlt nagy közönsége a legközelebb bezárt országgyűlésnek a nemzet átalakulását, függetlenségét biztosító eredményeiért hálaáldozatát, s a törvények üdvös sikeréért buzgó fohászát a mindenek urának bemutatván a megyeház kapui előtt nagygyűlését megkezdte. " 5 Az első népképviseleti alapon összehívott megyei közgyűlésen Sárközy Albert első alispán elnökletével 295 tagú megyei állandó bizottmányt választottak, „mely névsorban a megye közönsége mind a népességet, mind a honpolgárok osztályait eléggé képviselve látván - e bizottmányt a törvényben kijelölt hatáskörbeni eljárásra utasította. "

36 A bizottmányi tagok számát nem limitálta semmilyen rendelkezés, a létszám meghatározása a megyei autonómia hatáskörébe tartozott. A választott személyek mellett a törvény értelmében a bizottmány teljes jogú tagja volt a hivatalban lévő megyei tisztikar, amelynek megújítását ez alkalommal a törvény nem kívánta (ezzel is jelezvén a megyei viszonyok rendezésének ideiglenességét). A 64 tagú tisztikarral együtt a somogyi bizottmány összesen 359 főből állt,