Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások. A megye - Gálné Jáger Márta „Kupa maradékai állnak, mint Sión hegye. " Rendszerváltás Somogyban 1848 tavaszán

Az utolsó reformországgyűlésre Somogy vármegye Mezőszegedi Szegedy Sándort és Inkey Zsigmondot küldte követekül. Szegedy azonban 1848 januárjában súlyos betegségére hivatkozva lemondott. Helyébe a nemesi közgyűlés 1848. február 9-én „egyhangú felkiáltással" a radikalizmusáról ismert Madarász Lászlót, az 1849-es kormány rendőrminiszterét választotta meg. E választás során a vármegye nemcsak ellenzéki magatartása mellett tett újabb hitet, hanem módja nyílt ismét fellépni az adminisztrátori rendszer ősi alkotmányt sértő intézményével szemben. Czindery László főispán ugyanis túllépve hatáskörét a közgyűléshez küldött levelében február 15-re kitűzte a követválasztási közgyűlés határnapját. Ez a nemesség tiltakozását váltotta ki, és Sárközy Albert első alispán válaszlevelében alkotmányos jogsértésnek nevezte a főispán eljárását. Hivatkozván arra, hogy a követküldéssel kapcsolatos intézkedések tehát a lemondás elfogadása és a követválasztás is - a rendek kizárólagos joga, amit nem engedhetnek korlátozni, s ezért a választási gyűlés általuk meghatározott időpontját február 9-re tűzték ki.

7 Az utolsó rendi országgyűlés követi utasításai - melyet az 1847. október 18-án tartott közgyűlés hagyott jóvá - tükrözik a vármegye törekvéseit a függetlenség, az alkotmányosság és a polgári haladás érdekében - részint megerősítve a korábbi utasításokat, részint a megváltozott viszonyokhoz igazítván azokat.

8 Előremutató gondolat, amit az utasításokkal kapcsolatban - annak egyik pontjaként - fogalmaztak meg, miszerint a részletes utasítások gátolhatják a követek munkáját és veszélyeztethetik a tanácskozás eredményességét. Ezért úgy tartották célszerűnek, hogy minden tárgyban csak az elveket mondják ki, „kijelölvén az irányt, a többit a követekre és az országos tanácskozásra kell i ' • „9 bízni. A népképviseletet szabályozó áprilisi törvények a polgári alkotmányosság elvét alkalmazva majdan megszüntetik a megyék követutasítási joggyakorlatát. Somogy vármegye közgyűlése azonban ekkor idáig még nem jutott el. A kinyilatkoztatott „elvszerűség" mellett utasításait 74 pontba foglalta, majd az 1848 januárjában tartott közgyűlésen szükségesnek látták kiegészítésül kiemelni, „hogy a választó polgárság jogai közé tartozzék a követutasítás készítés, mert cáfolhatatlan alkotmányos elv, hogy a követutasítást más, mint a választók, nem adhatiák. ••'» Az utasítások István főherceg nádorrá választását szorgalmazták. Megerősítették a közteherviselés elvét: „össze nem fér az osztó igazsággal, hogy a gazdag s tehetösb osztályok a civilizáció áldásait f...J használják, a legszegényebb néposztály pedig az áldásoknak csak a terheit viselje. "A kiváltságos osztályok számára azonban csak a háziadó viselését tartották elfogadhatónak.

11 Kötelező, törvény által előírt örökváltságot kívántak, a megváltás ne részletenként, hanem egyszerre történjék. Az így megváltott polgár a földesúri hatóság alól megszabadulva azonnal az ország szabad polgára lesz. Az ősiség „korhadó intézményéf'a hon elmaradása egyik okának tekintették, megszüntetését azonban csak fokozatosan javasolták.