Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások. A megye - Gálné Jáger Márta „Kupa maradékai állnak, mint Sión hegye. " Rendszerváltás Somogyban 1848 tavaszán

A sajtószabadság törvénybe iktatását - mint a népnevelés és a polgárosulás leghatalmasabb eszközét, s az alkotmányos élet leghűbb őrét - a követek figyelmébe ajánlották, azzal a kívánsággal, hogy a sajtókihágásokra célszerű büntetéseket szabjanak ki. A „sajátságos birodalmi összeköttetés" miatt nem láttak lehetőséget egy felelős magyar minisztérium létrehozására, a pénzügyek kezelésére országos házipénztár felállítását tartanák megoldásnak, melybe befolynának a só, a vám és harmincad jövedelmek és egyéb segélyek. Sürgették a Pest-Budát Fiumével összekötő, Fehérváron és Siófokon keresztül vezető vasútvonal megépítését, melynek egyik mellékágát gazdasági okokból a Drávától Vukovárig javasolták vezetni; ezzel együtt a fiumei kikötő építését is szorgalmazták. Kölcsönös biztosítóintézet alapítását tartották szükségesnek az elemi károk megtérítésére. A Ludovika katonai intézet felállítását áldozatok árán is sürgették kikötvén azonban, hogy a felügyelet a nemzetnél legyen, a tannyelv pedig magyar. A honosítás ügyében különösen következetes intézkedést követeltek, „a nemzeti lét" feltételének tekintették, s a nemzetiség kérdésével kívánták szoros kapcsolatba hozni: „a honban senki nemesi jogot ne nyerhessen, jószágot ne szerezhessen, ki a honban nem lakik, s a magyar nyelvet családjának sajátjává nem teszi [...] mely nemzet sajátját, ingatlan birtokát idegen elem kezéhez játssza, egy-egy lépés, mely a magyar népet négy folyam körüli uralma végéhez közelebb viszi, s a nemzet, mely enyészetét, olvadását nyílt szemekkel kíséri, vesztét megérdemli. "

n A hazában jószágot bíró, de külföldön lakó nemesek adóztatását kívánták. A városokat az „ország fejlődő jövendője egyik hatalmas tényezőjének" tartották, meggyőződésük, hogy az érdekegység, s a kiváltságos előjogok felszámolása a városi kérdés megoldása nélkül nem lehetséges. Számukra az országygyülésen összesen 16 szavazat biztosítását javasolták, azzal a feltétellel, ha előbb tanácsaikat rendezik, és a hivatalos ügyeiket magyar nyelven kezelvén, nemzet érdekeitől eltérő idegen elemnek s iránynak menhelyül nem szolgálnak. "

13 Egyúttal a földesúri hatóságtól felszabadult községek helyzetét is rendezni kell, hiszen „sem az országgyűlésen, sem a megyei teremben képviselettel, befolyással nem bírnak" s az ország alkotmányos érdeke, „hogy ezen népes, vagyonos, nemzeti elemből álló községeknek [...] képviselete törvény által biztosíttassék [...ja népességi arányhoz mért szavazat mennyiséggel ruháztassanak fel. "

I4 A zsidókérdésben a megye a korszak leghaladóbb törekvéseivel azonosult. A szomszéd népek hasonló intézkedéseit megelőzve az izraelitáknak „ezer éves jogtalanság után igazságot" akart szolgáltatni. Törvény által akarta kimondani, hogy „ a hon polgárai között sem vallás, sem sem az egyéni erkölcsiség, s életmód a polgári jogokra nézve különbséget ne tegyen, minthogy kétségbe nem vonható igazság, hogy a hon minden lakóinak törvény előtti jogegyenlőségét az em-