Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Kultusz... - Csóti Csaba: 1848-49 kultusza az irredentizmus szolgálatában (Somogy megyei források alapján)

Csóti Csata 1848-49 kultusza az irredentizmus szolgálatában (Somogy megyei források alapján) 1 848/49 utóéletének kutatásakor elsősorban a forradalom és szabadságharc ünnepeire, különösen a március 15-i ünnepségekre terelődik a kutatók figyelme. Az ünnepi rendezvények megszervezésének módja, a beszédek tartalma tálcán kínálja a lehetőséget arra, hogy megvizsgáljuk: egy adott korszak döntéshozói, illetve a korszak politikai ellenzéke miként alakította hozzá saját ideológiájához az ünnep által megjelenített történelmi hagyományokat. Az alábbiakban - bár magam is az ünnepi eseményeken elhangzott beszédek szövegére támaszkodom - nem március 15. megünneplésének történetiségére kívánom helyezni a hangsúlyt. Arra keresek választ, hogy az irredentizmus, mint a két világháború közti meghatározó ideológia hogyan találta meg önigazolását a forradalom és szabadságharc eszméiben? Miként értelmezték a szabadság fogalmát az egyén és a nemzet viszonylatában? Forrásaimat elsősorban a korabeli Somogy megyei sajtó tudósításai jelentik. Emellett a vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűléseinek jegyzőkönyvei tartalmaznak még hasznos információkat. A Somogy megyei, a fennálló rendszernek elkötelezett napilapok vizsgálatával képet kaphatunk arról, hogy a fővárosi politikai élettől távoli somogyi középosztály miként szemlélhette az irredenta ideológia szemüvegén át az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eszményeit.

1 Megtudhatjuk, hogy Szekfű Gyula „Három nemzedékének" 1848/49-ről vallott felfogása hogyan képeződött le, leképeződött-e egyáltalán a helyi, vidéki értelmiség gondolkodásában. A Somogy megyei intelligencia revízióval kapcsolatos nézeteit befolyásolhatta, hogy térben távolabbi volt az országcsonkítás élménye, mint egy bihari vagy egy Abaúj megyei értelmiségi esetében. Az sem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a trianoni döntés után számos, az elcsatolt területekről származó közigazgatási tisztviselő telepedett le a megyében.

2 Közülük az egyik legnevezetesebb, Ugrón Gábor, Erdély 1918. évi királyi biztosa, a Székely Nemzeti Tanács egykori tagja, 1926-tól mint a Kaposvári kerület országgyűlési képviselője kapcsolódott Somogy megyéhez. Az elcsatolt területekről származó menekülteknek a jelenléte és tevékenysége katalizátorként hathatott az irredenta mozgalmakra Somogy megyében is.