Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Kultusz... - Vörös Boldizsár: 1848-49 történelmi személyiségei - 1918-19-ben

hősgalériáit, az uralkodók, világi és egyházi főméltóságok, szentek kultuszát. Ezen ábrázolásokat összességükben áttekintve kiderül, hogy a hivatalos értékelések Marx alakját tartották a legjelentősebbnek. A sorrendben utána következett Engels és Lenin, majd, egyfajta középmezőnyként Frankel Leó, Szabó Ervin, Petőfi, Martinovics és Dózsa; kisebb arányú volt Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg méltatása. Ugyanakkor - mint látni fogjuk - e rendszer is törekedett az általa nemkívánatosaknak minősített, az előző időkből fennmaradt történelmi személyiség-ábrázolások eltávolítására. Pogány József, hadügyi népbiztos március 27-én már rendelkezett több budapesti laktanya átnevezéséről. A rendelet bevezetője szerint: „A régi hadseregek az uralkodó osztályok érdekeit szolgálták. A kaszárnyákat tehát császárokról, főhercegekről és tábornokokról nevezték el. A Vörös Hadsereg a proletárság hadserege, a kaszárnyákat tehát a munkásmozgalom és a szocializmus nagy vezéreiről nevezi el. " Az átnevezés-sorozatban, többek között, a Ferenc József laktanya a Marx laktanya, a Radetzky laktanya a Petőfi laktanya, a Lobkowicz laktanya a Táncsics laktanya, a Ferenc József lovassági laktanya a Dózsa György laktanya, az Andrássy laktanya pedig a Frankel Leó laktanya nevet kapta.

11 Néhány esetben, úgy tűnik, szándékosan az eltörölt nevet viselő történelmi alakkal valamilyen konkrétum által szembeállítható, ekkor méltatott személy nevét adták az illető laktanyának: így az 1848-49-es szabadságküzdelmek leverésében nagy szerepet játszó Radetzky nevét viselő laktanya az e harcokban elesett hősnek, Petőfi Sándornak a nevét kapta. Az 1919. május elsejei budapesti ünnepség alkalmából a dekorációk készítői eltakartak számos nemkívánatos történelmi személyiség-ábrázolást (így pl. Szent Gellért, Werbőczy, Andrássy, Zrínyi Miklós szobrát, az egész millenniumi emlékmüvet), ugyanakkor felállították Marx, Engels, Lenin és mások szobrait. Ám a Petőfi téren álló, még 1882-ből származó Petőfi-szoborhoz ekkor vörös drapériával összekapcsolt 8 rúdból álló félkörívet helyeztek el, a rudak végén egy-egy ötágú csillaggal, és feldíszítették az emlékmű talapzatát is.

12 A szoborhoz kapcsolódó hagyományokat és az ünnepség alkalmából végrehajtott szoboreltakarásokat tekintetbe véve igen figyelemre méltó az eset: a letűnt rendszerek, de a diktatúra által is kiemelkedőként tisztelt történelmi személyiség még korábban állított emlékművének ilyen feldíszítésével a Tanácsköztársaság mintegy átemelte Petőfi alakját az előző időszakok panteonjaiból a sajátjába. Az Országház főkapujánál pedig Dózsa Györgyöt és Petőfit profilból ábrázoló két domborművet helyeztek el.

13 Május elején keletkezett a posta-vezérigazgatóságon az az irat, amely szerint az elkészítendő, a Tanácsköztársaság szellemiségét kifejezni hivatott bélyegsorozat 5 darabja Marx, Engels, Petőfi, Martinovics és Dózsa arcképét fogja ábrázolni. E bélyegsorozat júniusban került forgalomba.

14 Azáltal pedig, hogy a sorozat készítői Marx és Engels ábrázolásai közé illesztették be a három magyar történelmi személyiség képét, s a portrékat „Magyar Tanácsköztársaság" felirattal vették körül, Dózsa, Martinovics és Petőfi küzdelmeit jelképesen beemelték a