Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Kultusz... - Varsányi Péter István: A mártír miniszterelnök „ hallhatatlan emlékének záloga " avagy lesz-e valaha „ ragyogó szobra " Batthyány Lajosnak

Varsányi Péter István A mártír miniszterelnök „ halhatatlan emlékének záloga " avagy lesz-e valaha „ ragyogó szobra " Batthyány Lajosnak tagjai a 16. században jelentek meg (Boldizsár főispán); Batthyány Ferenc került a németújvári, a család majdani hagyományos „fészkének", a nemesi előnevet is adó vár birtokába. A Zsigmondi ágazat legismertebb sarja, Batthyány Lajos gróf 1807. február 11-én született Pozsonyban, s hosszabb-rövidebb katonáskodást követően, 1831. áprilisában vette át apai örökségét, telepedett le Ikerváron. Az országos politikába az 1839-40. évi országgyűlésen kapcsolódott be; az 1847-48. évi diétán már minden kétséget kizáróan ő a főrendi ellenzék vezetője. Az első népképviseleti választásokon (1848. június) Vas megye legtekintélyesebb jelöltje, a sárvári mandátum birtokosa. A miniszterelnöki tisztéről történt leköszönése után, október 6-án tért haza Bécsből Ikervárra. Akkor ugyan az emigrálás gondolatával foglalkozott, de arra a hírre, hogy a Pákozdról menekülő horvátok egyik hadoszlopa Vas megyén fog átvonulni, a megyei nemzetőr és" népfelkelő csapathoz csatlakozott. Bár lemondott országgyűlési mandátumáról, december 6-án kerületében újra jelölték, s egyhangúlag ismét képviselővé választották.

2 1849. január 8-án Windischgrätz Pesten tartóztatta le az exminiszterelnököt. A főváros várható felszabadítása miatt április végén Kiscell, Sárvár, Kőszeg érintésével - Laibachba szállították. Amikor rövid időre birtokán, Jánosházán megálltak, a község lakói - néhány hónappal azelőtt még Batthyány jobbágyai - a foglyot ki akarták szabadítani. A kíséret parancsnokának nyomatékos „tanácsára" Batthyány csöndesítette le parasztjait. Nyugodtan feltehetjük a kérdést: mi lett volna, ha a jánosházi atyafiak megpróbálják végrehajtani elképzelésüket? A válasz egyszerű: akkor most nem október 6-án, hanem valamikor áprilisban emlékeznénk meg Batthyány Lajos mártírhaláláról. A további fejlemények ismeretesek: 1849. augusztus 30-án a császári-királyi hadbíróság ítélete szerint a gróf „fölségárulás miatt összes, bárhol lévő vagyonának a lázadás által okozott kár pótlása céljából való elkobzása mellett kötél általi halállal bűnhődjék. "

3 A végrehajtásra 1849. október 6-án, Pesten került sor. as megyében a Batthyány család első