Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Kultusz... - Varsányi Péter István: A mártír miniszterelnök „ hallhatatlan emlékének záloga " avagy lesz-e valaha „ ragyogó szobra " Batthyány Lajosnak

A művészeti előzmények Az arisztokrata származású államférfi - ráadásul, ha hazájáért mártíromságot is szenvedett - alakjának, tevékenységének művészi megörökítése három forrásból eredhet: a feudális hagyományokban gyökerező családi arcképgyűjtés; a politikai pályához kötődő müvek és a halála után kezdődő, jelen esetünkben a kiegyezés után tetőző kultusz.

4 Számunkra, Batthyány Lajos esetében, a harmadik variáció a fontos. 1860 őszén valamelyest enyhült az önkényuralom szorítása, így országszerte, Vas megyében is megújíthatták a megyebizottságokat, lebonyolíthatták 1848 után az első - népképviseleti választásokat. 1848-hoz ragaszkodva szinte divatos lett tisztelegni a múlt vagy a jelenkor kiválóságai, illetve azok emléke előtt. A Vas megyei vezetők még óvatosak voltak: egyelőre csak Deák Ferenc egészalakos „olajfestményű arczképét" rendelték meg Than Mórtól (1828-1899). Batthyány Lajos gróffal kapcsolatban mindössze egy nemes gesztusra szorítkoztak: emlékének jegyzőkönyvben való megörökítése (1860. december 16).

5 1867ben megszületett az ismert politikai-történelmi kompromisszum, a kiegyezés. Mivel ez széleskörű amnesztiával járt, immár más megítélés alá került a volt miniszterelnök személye és sorsa is. Az 1867. november 4-i megyebizottsági döntés: „[...] indíttatva azon kezdettől, mellyel honunk vértanúj ; Batthyány Lajos gróf emléke iránt táplálunk [...], ezen gyászos sorsú honfitársunknak olajfestésű arczképe is szintoly nagyságban és kerettel, mint Deák Ferenczé " megrendeltetik.

6 A felkért művész most is Than Mór (megjegyzendő, hogy 1862 óta Batthyány özvegye rendszeresen foglalkoztatta ezt a festőt: három történelmi kompozíciót is rendelt tőle). Than Mór a feladatot úgy oldotta meg, hogy egy 1866-ban, Alexy Károly (1823-188) által készült szobrot és egy korábbi nemesifőúri portré kompozíciós jegyeit olvasztotta össze művében. A kép 1868 áprilisában készült el, s került helyére, a szombathelyi megyeháza „tanácskozási termébe ". Than Mór két műalkotása átvészelt két világháborút, ugyanannyi forradalmat, csak a „proletkultos" átrendezéssel, a politikai szűklátókörűséggel nem volt szerencséjük. 1952-ben - hat történelmi tárgyú festménnyel együtt - a két portrét a Szépművészeti Múzeumnak adták át, ahonnan a Magyar Történelmi Képcsarnok gyűjtőköre okán a Magyar Nemzeti Múzeum raktárába kerültek. 1993 augusztusában - hosszas huzavonát követően - a Nemzeti Múzeum letéteként viszszahelyezték eredeti helyére, a megyeházára a két alkotást. Negyvenegy év múltán így kapott ismét Vas megye székhelye emlékezetre méltó, Batthyányi ábrázoló műalkotást. Ha csak egy táblakép formájában is... Szobrok születése, élete és... 1867, a kiegyezés nem csupán kiegyenlítődés jelentett a nemzet és az uralkodó között, hanem lehetőséget nyújtott a magyar múlt történései, azok alakítóinak behatóbb vizsgálatára, értékelésére, birtokbavételére. Mindez a történeti ku-