Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Életpályák, életutak - Zakar Péter: Molnár János Székesfehérvárbelvárosi káplán 1848-49-ben

társai is méltányolták, így engedélyt kapott arra, hogy állását a hadseregnél csak később foglalja el.

30 A május közepén kezdődött újoncozás sikeréhez nagy mértékben hozzájárult, hogy május 28-tól június 7-ig Székesfehérváron állomásozott a Kmety-hadosztály. Székesfehérvárról 291, a környező törvényhatóságokból 1550 újonc csatlakozott a honvédekhez. A város az újoncok felszereléséhez is hozzájárult: a laktanyában lefoglalt császári fegyverek közül 350-et átadtak a hadosztálynak, az iparosok pedig lábbelivel látták el az újoncokat.

31 A tömeges cári beavatkozás katonailag megpecsételte a szabadságharc sorsát. 1849. július 12-én ismét cs. kir. csapatok kerítették hatalmukba Székesfehérvárt. Molnár János ekkor már nem habozott. Mielőtt a város a császáriak kezére került volna, 1849. július 2-án levelet intézett Pendl Ferenc ideiglenes káptalani helynökhöz, amelyben bejelentette távozását a hadsereghez. „Hazánk veszedelemben forog; ezt én, mint azon országnak, melytől neveltetést és mindent nyertem, tétlenül nem nézhetem. S így azon kötelességnél fogva, mellyel hazám iránt viseltetem; egy új irányt kell követnem, mely jelen állomásombóli távozásomat igényli" - olvashatjuk többek között levelében.

32 Szegedre utazott a kormány ideiglenes székhelyére és szolgálattételre jelentkezett. Mednyánszky Cézár, a magyar hadsereg tábori főlelkésze 1849. július 26-án kelt levelében értesítette Kmety György tábornokot Molnár tábori lelkészi kinevezéséről. Mint írta, ismeri nevezett egyén „lelkészi tulajdonait", s ezért külön is a tábornok figyelmébe ajánlotta. Ugyanezen a napon értesítette Molnárt is kinevezéséről, akit egyúttal utasított, hogy állomáshelyét a Kmetyhadosztálynál mihamarabb foglalja el és arról tegyen jelentést. A honvéd hadsereg tábori lelkészségét a cs. kir. hadsereg mintájára szervezték meg. 1848 nyarán a Batthyány-kormány kísérletet tett egy önálló, Bécstől független tábori püspökség megszervezésére. E nagyszabású terv valóra válását az európai politikai erőviszonyok alakulása nem tette lehetővé, így a magyar hadsereg tábori lelkészi hierarchiáját a szükséges egyházi felhatalmazás nélkül, ideiglenes jelleggel lehetett megszervezni. E hierarchia élén a hadügyminisztérium hadlelkészi osztályának főnöke állt. A középső szinthez tartoztak a tábori főlelkészek (felügyelő lelkészek, törzslelkészek), míg az ezredek, illetve hadosztályok kötelékeiben, valamint a katonai intézeteknél és a nagyobb térparancsnokságokon az ún. közlelkészek teljesítettek szolgálatot. Ez a hierarchia minden elnevezésbeli különbség és az egyházi lag törvényes rendezés hiányából eredő csonkultsága ellenére alapvetően megőrizte a cs. kir. hadseregből átvett mintákat és előírásokat, noha azokat egyidejűleg a forradalmi hadsereg igényei szerint módosította.

34 A magyar hadsereg tábori lelkészei három, szociológiailag jól elkülöníthető, egymással részben érintkező csoportból származtak. Az elsőt cs. kir. hadsereg kötelékéből 1848 októberében a magyar hadsereg mellé álló 22 lelkész alkotta. A hadsereg tábori lelkészeit kitevő további kb. 110 főt a jelentkezők közül válogatták ki, hiszen 1848-49-ben kétszer annyi klerikus jelentkezett tábori lelkésznek, mint ahányat a magyar hadsereg ténylegesen alkalmazott.

35