Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Németb Ildikó: 1848 a soproni krónikák tükrében

bécsiek hallották, hogy Metternich olyan sok adósságot csinált, amikor pedig 34 évig nem is volt háború és a magyarok nem akarják az adósságot fizetni, mert ők minden évben befizették Bécsnek az adójukat, akkor kitört Bécsben a forradalom, 1848 március 16-án. Ahogy már említettem Metternich herceget és a polgármestert letartóztatták, hova tették a sok pénzt adjanak róla számot, a pénzügyminiszter Metternich megszökött, a polgármester alig tudta menteni az életét, aztán végigment egy forradalom városról városra, egymás után, a katonaság nem tudott semmit csinálni. "

21 Sopron földrajzi helyzetét tekintve nem meglepő, hogy a bécsi és pozsonyi események sokkal inkább foglalkoztatták az ittenieket, mint a magyarországiak. A pesti március 15-e például egyik írásban sem kerül említésre, a Geiger által leírt, és Pozsonyhoz kapcsolt 12 pont pedig egyértelműen későbbi bejegyzés. Az első, valóban soproni esemény, melyről Michel és Geiger is ír, a helyi nemzetőrség megszervezése. A Geiger krónikába ragasztott német nyelvű felhívás szerint március 16-ával alakult meg a városi nemzetőrség, azonban részletesen csak a március 26-i tisztválasztásról ír Geiger, pontos listát közöl a tisztekről.

22 Michel épp hogy csak megemlíti a tisztválasztást. Annál nagyobb teret szentel azonban a soproni gazdák április végi lázadásának, akik erőszakkal elfoglalták azt a legelőt, melynek tulajdonjogáért 30 éve perben álltak a várossal, és a szabadság eszméin felbuzdulva a maguk kezébe vették jogaik érvényesítését.

23 Az ő ügyüket egyébként Geiger is említi.

24 Mindketten írnak az áprilisi törvények szentesítéséről, és az V.Ferdinánd születésnapjára rendezett április 29-i ünnepi díszkivilágításról. Egy másik, általuk fontosnak ítélt esemény volt a népszámlálás. Május elején összeírták „a város mind a 4 kerületében a lelkek számát és a választóképes egyéneket"

15 Michel részletes táblázatot közöl, mely szerint 16 528 fő élt ekkor Sopronban. Ennek alapján került sor a képviselőtestület, valamint a város vezetőségének újraválasztására. Michel szerint „a polgárok, mert így fogják őket a jövőben hívni, mert mindenki, legyen gróf, polgár vagy paraszt a törvény szerint, mihelyt a nemzetőrségben szolgál, választónak nevezik" 94 képviselőt választottak.

26 Michel és Geiger is részletesen ír a választásokról, Geiger a főtisztviselői kar névsorát is közli. Bruckner Gottlieb nem foglalkozott a tavaszi helyi eseményekkel, ellentétben Michellel aki két országos ügy között a szomszéd istállójának leégéséről, a szőlőről, az aktuális árakról is készített feljegyzést. Csak a júniusi országgyűlés megnyitásáról, és Martini Frigyes követként való delegálásáról írva - melyről Geiger és Michel is tudósít - kapcsolódik a soproni eseményekhez. A nyári hónapok a magyar seregbe jelentkező önkéntesek, nemzetőrök városból való kivonulásain kívül nem sok megörökítenivalót hoztak magukkal. A nemzetőrség megszervezésének problémái, az állandó zűrzavar lassan megszokottá vált, csupán az októberi lövői hadjárat szolgált némi izgalommal. Michel: „Október 9-én a horvátok [...] Esterházánál áttörték a védősáncot. Ezért az itteni nemzetőrségnek 1500 fővel kellett kivonulnia aznap este hét órakor Lövő felé. "

21 Geiger szerint 1600 nemzetőr és 150 Ernő gyalogezredben katona