Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Németb Ildikó: 1848 a soproni krónikák tükrében

felvonulásáról egyedül Geiger ír. Érdemes azonban sorra venni, hogyan próbálják krónikaíróink megmagyarázni a körülöttük zajló események hátterét, megtalálni az okokat, hogy miért is tört ki a forradalom. Geiger a legjobban értesült és a legtárgyilagosabb: „március 14-én a pozsonyiak ünnepet ültek, mely Magyarország történetébe jubileumi ünnepként kell hogy bevonuljon. Tudniillik a magas karok és rendek által elhatározott valamennyi pontokkal, március 13-án küldöttséget menesztettek Bécsbe az uralkodóhoz, amely pontokat az uralkodónak megerősítésre előterjesztettek, és amelyek megerősítésre is kerültek. És a legszebb remények látszanak teljesülni, mivel most jött el az az idő, amelyért Magyarország már évszázadok óta dolgozik. Az a 12 pont, amelyet a nemzet vérontás nélkül megszerzett a következő: 1. követeljük a sajtószabadságot, a cenzúra eltörlésével 2. felelős minisztériumot Budapesten (sic!) (Buda) 3. évenkénti országgyűlést Pesten 4. törvény előtti egyenlőséget és vallási egyenlőséget polgári tekintetben. 5. nemzetőrséget 6. egyenlő részesedést a terhekből, egyenlő adózást 7. urbariumi törvény eltörlését 8. esküdtbíróságot az egyenlőség elve szerint 9. nemzeti bankot 10. a katonaság esküdjék az alkotmányra, katonáinkat ne vigyék külföldre, az idegeneket távolítsák el 11. engedjék el a politikai státusfoglyokat 12. unió, Magyarország és Erdély újbóli összekapcsolása"

19, Michel is valamiféle hírlapi cikk fordítását jegyezhette le, az idegen szavak helyesírása is arra utal, hogy tollbamondták a szöveget, mely Kossuthot dicsőíti.

19 Sokat mondanak azonban a későbbi kiegészítő bejegyzések. Az eredeti szöveg így hangzik „egy meteor tűnt fel Magyarország egén, ahogy mondják, amely néhány évszázaddal előbbre tolta Magyarországot. " később más tintával hozzáfűzve: „hogy mindez és az alábbiak igazak-e, időben el fog dőlni". Vagy: „...néhány nap alatt több mindenről határoztak, mint egyébként évek alatt" kiegészítés: „Sajnos azonban semmi jót''.

20 A legegyszerűbb és egyben legkalandosabb verziót Bruckner Gottlieb írja le: „Volt Pozsonyban egy országgyűlés, amelyen különféle ügyek kerültek elő. Ausztria az első pénzügyminiszter Metternich (sic!) alatt 1200 milliónyi adósságot csinált, amikor pedig 34 évig béke volt és nem volt háború. Es mivel ilyen sok adósságot csináltak, Magyarországnak is fizetnie kellett volna az adósság egy részét, de akkor a magyarok azt mondták, mi minden évben befizettük az adónkat, nem fizetjük az adósságot. Akkor előlépett egy férfi, akit Kossuth Lajosnak hívnak, ez a Kossuth felemlegette Magyarország régi szabadságait. A népnek örökre el kell engedni a robotot és a tizedet és egy önálló magyar minisztérium és az országban csak magyar hadsereg és sok más jog. A jó Ferdinánd király mindent megengedett és megesküdött Magyarország alkotmányos szabadságára, egész Magyarország ujjongott és örült. Amikor a