Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Németb Ildikó: 1848 a soproni krónikák tükrében

Jahr 729 bis Anno 1848"

12 (Krónika, avagy régebbi és újabb idők érdekes eseményei, melyek Sopron szabad királyi városban és környékén történtek a 794es évtől 1848-ig) címmel. Geiger Mártonról nagyon keveset tudunk. Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok 1535-1848 könyve szerint nagyapja bécsi szabó volt, apja Geiger Mihály kosárfonó 1799-ben kapott Sopronban polgárjogot. Terézia nejétől született fia, Márton apja mesterségét vitte tovább, 1835-ben nyerte el a polgárjogot.

13 A város történetét kezdetektől végigkísérő krónika 1848 december 27-ével ér véget. Hogy pontosan mikor íródott, arról nincs közelebbi információnk. Mindenesetre a krónika külalakja és kivitelezése arra enged következtem, hogy évekkel később készülhetett, folyamatos munkával, nem pedig időszakos bejegyzésekkel. Az előre vonalazott, számozott oldalakon a bekezdések kezdőbetűi, a dátumok és nevek piros tintával vannak kiemelve, ami gondos munkára utal. A krónikaíró korához érkezve számos illusztráció díszíti a kötetet, metszetek, szabadkézi rajzok, plakátok, felhívásszövegek vannak beragasztva az oldalak közé. Ezen mellékletek közül jónéhány felhívás és hirdetmény csak így, a krónikába kötve maradt meg, pontosan dokumentálva az abban leírtakat. A krónika nyelve szintén német, a három krónikaíró közül talán ő a leghiggadtabb hangú. 676 számozott oldalt tartalmaz, mérete 22 x 26, 7 x 7, 5 cm. Az alábbiakban szeretném sorra venni 1848 legfontosabb soproni eseményeit, illetve azt, hogyan tükröződnek ezek az egyes krónikákban.

14 Mennyire szubjektív a szerző, mennyire jól értesült, honnan származhat az információ. Érdekes megfigyelni, hogyan csapódnak le az európai eseményekről érkező hírek, és keverednek a városi, illetve magánéleti fordulatokkal, mit tart az egyén feljegyzésre és megörökítésre méltónak. 1848 elejéről alig írnak valamit. Bruckner néhány soros bevezetőben felhívja az olvasó figyelmét, hogy az alábbiakban azt a keveset írja meg a magyar szabadságharcról, ami Sopronra, és a szomszédos Bécsre vonatkozik és közli, hogy 1849-ben egy ideig ő is őrizetben volt Sopronban, mint megannyi magyar hazafi.

15 Michel már valamivel bőbeszédűbb, ír az európai eseményekről, az itáliai forradalomról, de legalább annyi teret szentel az időjárásnak és a gabonaáraknak.

16 Geiger is ír a párizsi forradalomról, de csak egy fél mondatban említi meg.

1 A márciusi napokról annál több mondanivalójuk van. Bruckner szerint március 16-án, később javítva, március 13-án tört ki Bécsben a forradalom, Michel március 12-t ír, Geiger március 13-at, sőt ide vonatkozó képeket is mellékel. Szinte ugyanazokkal a szavakkal mutatják be, hogyan lövetett Albert herceg a nép közé, illetve, hogy Metternich herceg szökni kényszerült. Bruckner talán a leginkább „szenzációhajhász", óriási tömegekről, tömegverekedésről, halottakról, a bécsi polgármester és Metternich összeesküvéséről, és az általuk elsikkasztott nyolvanmillióról tudósít. A másik két írás sokkal visszafogottabb és tárgyi lagosabb. Arról, hogy a pozsonyi események hírét március 15-én Széchenyi János gróf hozta meg a városba, illetve annak fogadtatásáról, a licista diákok fáklyás