Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Németb Ildikó: 1848 a soproni krónikák tükrében

Michel János 1791 október 23-an született Fertőfehéregyházán.

7 Már 16 évesen segédtanító volt szülőfalujában, majd Fraknóváralján és Levélen tanított. Sopronba 1808-ban került, segédtanító lett a külvárosi iskolában, valamint egyházszolga a Szt. Lélek templomban. 1810-től apósa, Hany György sekrestyés mellett segédkezett a Szt. Mihály plébániatemplomban, majd Hany halála után 1812-ben átvette mind a sekrestyési, mind a plébániai iskola tanítói tisztét. Ekkor még a segédtanítói gyakorlaton kívül hivatalos végzettsége nem volt, 1816-ban tette le a tanítói képesítővizsgát. A plébánia mellett működő magániskolát 1849 októberében rendeleti úton, más városi magániskolákkal együtt bezáratták A városplébánia közbelépésére Michel János személyre szóló engedélyt kapott az iskola továbbműködtetésére, melyet egészen 1857. november 25-én bekövetkezett haláláig vezetett. Krónikáját 1842-ben kezdte el írni, és a következő címet adta neki: „Sammlungen von merkwürdigen Ereignissen, in- und um Oedenburgs Gegenden vom Jahr 1526. Zusammen getragen aus mehreren glaubwürdigen alten Schriften und Büchern durch mich, Johann Michel, der Zeit Meszner in der Set. Michaels Stadtfarrkirchen in Oedenburg. Angefangen Anno 1842. und fortgesetzt." (Különleges események gyűjteménye Sopronban és környékén az 1526-os évtől kezdve. Több szavahihető régi írásból és könyvből gyűjtöttem én, Michel János, ez idő szerint a Szt. Mihály plébániatemplom sekrestyése Sopronban. Elkezdődött 1842-ben és folytatódik./ A krónika l-l 8-ig és 1-977-ig számozott oldalt tartalmaz, ezen belül azonban - például épp az 1848-as esztendő eseményeinél - valószínűleg elírás folytán maradtak ki oldalszámok, mintegy 10 oldalnyit csúszik a számozás, ugyanakkor a szöveg összefüggő és folyamatos. Mérete 21 x 26 x 6, 7 cm, a számozott oldalak közé néhány egykorú röplap, tudósítás van beragasztva.

9 Michel nem nevezi meg azokat a műveket, melyek alapján dolgozott, feltehetően ő is olvasott régi helybeli krónikákat, illetve kalendáriumokat, sőt újságokat.

10 Elsősorban Sopronnal és környékével foglalkozik, ugyanakkor európai jelentőségű eseményeket is megemlít, mint a spanyol armada pusztulása 1588-ban, vagy a pápaválasztás 1846-ban és a milánói felkelés 1853-ban.

11 A leírások 1808 után, immár a szemtanú tapasztalatait is beleszőve egyre élményszerűbbé válnak, és az egyes évekre fordított terjedelem is nő. Az 1842 és 1856 közötti évek forrásértékét pedig az időről időre való, a történésekkel párhuzamos folyamatos bejegyzések, az egyre többször előforduló utólagos megjegyzések, kiegészítések nagyban emelik. A krónika nyelve német, és helyesírási, nyelvtani szempontból sokkal igényesebb, mint a Bruckner krónika. Szerzője jól értesült, és bár igyekszik tényszerűen és tárgyilagosan tudósítani, írása nem nélkülözi a humort és a néha kissé gunyoros véleménnyilvánítást. Az utolsó bejegyzés 1856. november 30-áról származik. A harmadik krónika talán a legszebb és leglátványosabb valamennyi közül. Ezt a meglehetősen vastag kötetet Geiger Márton kosárfonó állította össze „Chronik oder Merkwürdige Begebenheiten älterer und neurer Zeiten, die sich in der königlichen Freistadt Oedenburg und ihren Umgebung ereignet haben von