Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Németb Ildikó: 1848 a soproni krónikák tükrében

által megélt események feljegyzése követi, hol naplószerűen, hol visszaemlékezésként, saját véleményének kifejezésre jutattatásával. A krónikák bemutatását Bruckner Gottlieb

3 művével szeretném kezdeni. A „Haus Chronik des Bruckner Gottlieb" {Bruckner Gottlieb házi krónikája) címmel ellátott kötet előszavában a szerző magáról, családjáról, és a krónika keletkezésének körülményeiről ír, az olvasó figyelmébe ajánlván művét. Bruckner Gottlieb 1818. december 23-án született Sopronban, a gazdapolgár Bruckner Mátyás és Frank Terézia gyermekeként. A család Szászországból származott el, amikor 1685-ben Bruckner András molnárlegény Sopronba jött, és itt később családot alapított. Bruckner Gottlieb a krónikája előszava szerint egyszerű, vallásos nevelést kapott. Az elemi iskola két osztályát járta ki, ahol megtanították írni, olvasni és számolni. 1832-ben cseregyerekként 10 hónapra Tótkeresztúrra került, hogy megtanuljon magyarul. A szülői házba való visszatérése után a család szántóján és szőlőjében kellett dolgoznia, hogy megismerje a földművelést. Szabadidejében azonban saját kedvtelésére és tudásvágyának csillapítására hasznos könyveket olvasott. Kölcsönkapott és lemásolt több krónikát, így például Michael Banding (1754), Mathias Völker (1774) és Michael Amtmann (1840) irományait.

4 1840-től aztán saját maga folytatta a krónikaírást. Időközben megnősült, 1843-ban Zehtner Teréziát vette feleségül. Ebből a házasságból 9 gyermek született, közülük 4 élte meg a felnőttkort. 1872-ben kölcsönkapta Michel János, a Szent Mihály templom sekrestyése és iskolamestere krónikáját, amelyből külön füzetbe kimásolta a város ókori történetéről és a rómaikról szóló részeket - sajnos ez a füzet is elveszett. 1880-tól, felesége halála után felvállalta, hogy vasárnaponként feljegyzi az Evangélikus Konvent számára a szőlő napszámot, a kiadásokat és bevételeket. Ezzel együtt feljegyezte a városi eseményeket, illetve más érdekességeket, hogy azokat aztán télen bejegyezze a nagy krónikába. Az előszót és ajánlást, 1885-ben írta, szándékában állt lezárni krónikáját, abban a reményben, hogy valamelyik gyermeke vagy rokona folytatja majd a munkát. Még vagy egy évtizeden keresztül azonban maga írta tovább a krónikát. A 489.oldalon található bejegyzés szerint „Aki ezt a könyvet írta, halott", halálának dátuma 1894 október 11. Az előszóban kifejezett kívánsága, miszerint a nagy munka ne szakadjon meg, teljesült, egészen 1913-ig folytatódik a bejegyzések sora. 1906-tól ismét egy másik kéz írása, Bruckner halála után legalább két személy - valószínűleg családtagok - dolgoztak még a krónikán. Az 515 oldalas, nagyformátumú mű a kezdetektől 1913-ig tartalmazza a város történetét. Németül íródott, helyesírási és nyelvtani hibái miatt nehezen olvasható, egyes szám második személyben szólítja meg az olvasót, közli személyes véleményét is. A Soproni Levéltár csak fénymásolatát őrzi, eredetije a Bruckner család birtokában van. A második krónika, a már említett Michel János sekrestyés és iskolamester krónikája.

5 Róla és a nevével összefüggő plébániai iskoláról Tirnitz József közölt tanulmányt , így itt csak a legfontosabb életrajzi adatokra szeretnék kitérni.