Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Németb Ildikó: 1848 a soproni krónikák tükrében

Németk Ildikó 1848 a soproni krónikák tükrében k krónikák, emlékiratok, naplók fontos kiegészítő forrásai a történetírásnak. Szubjektivitásuk miatt nem esnek olyan súllyal latba, mint a sokkal tárgyilagosabb hivatalos iratok, rendeletek, törvények, ugyanakkor színesítik és árnyalják az adott történelmi eseményről vagy akár korszakról alkotott képet. Több azonos korból, helyszínről, eseményről tudósító visszaemlékezés, leírás egymás mellé helyezése pedig értékes információkkal szolgálhat - az író személyén, illetve az általa leírtak vizsgálatán keresztül - az adott korszak társadalmi, gazdasági, politikai viszonyairól. Nem elhanyagolható szempont, hogy az összehasonlítás lehetővé teszi a részletek pontosabb megismerését is. Ahogy közelítünk a történelemben a mai korunk felé, úgy találunk egyre több - levéltárakban, múzeumokban, vagy akár családi örökségként őrzött személyes feljegyzést, naplót, krónikát, melyek régmúlt korok eseményeiről tudósítanak a kortárs átlagember saját élményein, nézőpontján keresztül. A múlt századból már - párhuzamosan az írás és olvasás tudományának egyre szélesebb körben való elterjedésével - számos polgári családi krónika maradt fenn, nem is szólva a nevezetesebb személyek nyomtatásban megjelent visszaemlékezéseiről, a korszakban oly divatos memoárirodalomról. Dolgozatomban három, jelenleg a Soproni Levéltárban őrzött polgári krónikát a középpontba állítva szeretném megvizsgálni, hogy hogyan élték meg a soproniak 1848 eseményeit.

1 Nem annyira a történések fonalát kívánom végigkövetni, mint inkább a visszaemlékezők személyes hozzáállását, a közhangulat tükröződését, az egyes ember helyét és helyzetét az országos események sodrában. Amikor krónikáról beszélek, akkor a szerzők által is használt meghatározást, illetve a nyilvántartási kategóriát használom. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy jelen esetben egy nagyon vegyes műfajú irásműről van szó. A krónika szó eredeti értelmében - gondoljunk itt a középkori krónikákra - valamely nép, vagy korszak történetét meséli el, időrendi sorrendben, kiemelve a fontosabb eseményeket. Esetünkben mindhárom krónikára jellemző, hogy korábbi várostörténetek szó szerinti átírását a szerző