Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Gergely Anna: A székesfehérvári zsidók

során a katonaság bevetésére is sor került. „Pozsonyban a zsidóírtási diadal ünnepére húsvét másnapján az egész város kivilágíttatott. Ugyanott az ostrom alatt a keresztének feszületet tartoztak kitenni ablakaikba: hogy arról vegye észre az ostromló közönség, miszerint azon ablakokat nem kell beverni. "

55 A zsidóellenes zavargások egyik oka volt, hogy szinte mindenütt tiltakozak a zsidók nemzetőrségbe való bevétele ellen. A nemzetőrség megalakításáról szóló 1848. évi XXII. tc. vallási kitételeket nem tartalmaz, csupán bizonyos vagyoni cenzushoz köti a szolgálatot.

56 Székesfehérvárott kerületenkén (fertályonként) az alábbi izraeliákat sorozták be.

57 Ledovszky Fülöp, Deusch Jakab, Deusch Bemard, Leichtner Jakab, Markbreitner Adolf, Veltkugl Móricz, Ledovszky Ignácz, Hoffman Herman, Pfeifer Sámuel, Prik Adolf, Lichtenstein Jakab, Fischer Archimm, Oblath Fülöp, Polák Adolf, Veisz Herman, Deusch Manó, Krenzler Sámuel, Adler Gyula, Ventheimer Mózes, Obosch Salamon, Grósz József, Parmulh Adolf, Veinburger Mihály, Deusch Móricz, Stern Ábrahám, Freid Lipót, Reinecz Dávid, Mandl Mihály, Adler Lipót, Steiner József, Khón Markus, Khón Salamon, Heller Ignácz, Baumgartner Isgnác, Freind Móricz, Lövi Nathan, Müller Miksa, Vojlicz Móricz, Oblath Ignácz, Stern Herman, Stein Dávid, Seiner Sámuel, Deusch Antal, Goldzicher Adolf, Goldschmid Ignácz, Fischer Bernáth, Hahn Salamon, Háhn Jakab, Penczer Márton, Hochman Móricz, Krausz Gusztáv, Polák József, Krausz Sámuel, Brayer Adolf, Puli Simon, Steinberger Ignácz, Heller Bernát, Baumgarten Lázár, Rózenfeld Ignácz. Az 1848. június 30-ig megalakult összesen 12 századnyi nemzetőrségbe azonban Fehérvárott - hasonlóan Pesthez, illetve más városokhoz - nem fogadták be a zsidó nemzetőröket. Amikor a nemzetőrök öt százada ellenezte, hét pedig befogadta volna őket, újabb szavazási huzavona kezdődött, melynek az a közgyűlési határozat lett a vége „ hogy az ingerültség kikerülése végett az Izraelitákat azon századokba kellene besorozni, melyek őket befogadják. "

58 A zsidók hadseregbe való felvételét végül is az döntötte el, hogy 1848. szeptember 11-én Jellacic átlépte a határt és a haza végveszélybe került. A magyar szabadságharc ügyével azonosuló zsidóság egyértelműen és határozottan vállalta a harcot; országos arányszámát sokszorosan meghaladó mértékben vett részt és állt helyet a csatatereken. A székesfehérvári és Fejér megyei zsidóság magyar szabadságharcban való részvétele azonban egy újabb dolgozat témája lehet, amely az eddigi nagy általánosságokat tartalmazó summás megállapításokat további adatokkal bővítheti. Jegyzetek * Bernstein Béla: A negyvennyolcas szabadságharc és a zsidók. (Budapest, 1939) 7. old. • 1. Bernstein Béla 1868-ban született Várpalotán. Tanulmányait 1882-1892 közt a budapesti Rabbiképzőben és a breslaui Jüdisch-Theologischen Seminarban végezte. 1892-ben avatták rabbivá Budapesten. 1892-ben szombathelyi, 1904-ben nyíregyházi rabbi. Magyar és német nyelven megjelent hittudományi munkáin, tankönyvein kívül Tóra fordításai, valamint az 1848-