Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Gergely Anna: A székesfehérvári zsidók

as forradalom és szabadságharc történeti feldolgozásai jelentősek. E tárgykörben máig a legteljesebb a több kiadást megért és többször bővített művei: Az 1848/1849-i magyar szabadságharc és a zsidók. (Budapest, 1898); 1848 és a magyar zsidók. (Budapest, 1906); Zsidó honvédek a magyar szabadságharcban. (Budapest, 1926); A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók. (Tábor kiadása, Budapest, 1939). 2. Az 1895. évi XLII. tc. ún. recepciós törvény az izraelita vallást törvényesen bevett vallásnak kodifikálja. Low Immanuel - Ulinyi Zsigmond: A szegedi zsidók 1785-től 1885-ig. (Szeged, 1885) 196. old.; Singer Jakab: „A temesvári zsidók az 1848-49-i szabadságharcban." Történelmi és Régészeti Értesítő (Csanád Egyházmegyei Nyomda, Temesvár, é.n.). 3. Dr. Pfeiffer Károly: Fejér vármegye 1848. évi zsidó összeírása. (Székesfehérvár, 1940); Schneider Vilmos: A rohonci zsidók 1848. évi összeírása. Az előszót írta Horváth Kálmán (Schneider Vilmos kiadása, Szombathely, 1939). 4. Simon László: Zsidókérdés a magyar reformkorban (1790-1848). (Debrecen, 1936) 75. old.; Csetényi Imre: Adalékok a magyar zsidóság reformkorabeli történetéhez. (Budapest, 1928) 43. old.; Bródy Ernő: „A magyar szabadelvűek mozgalma a zsidók egyenjogúsításáért 1840-ben." Magyar Zsidó Szemle 59-62. (1942-1945) 1-20. old.; Dr. Groszmann Zsigmond: A magyar zsidókll. Ferdinánd alatt (1835-1848). (Budapest, 1916)43. old. 5. Zsoldos Jenő szerk.: 1848-1849 a magyar zsidóság életében. (Budapest, 1948) 245. old. Ld. még: Grünwald Fülöp: „A zsidó ifjúság a magyar szabadságharcban." IMIT Évkönyv, LXVI (1948) 193-206. old.; Komlós Aladár: „Magyar zsidó írók 1848-ban." IMIT Évkönyv, LXVI (1948) 187-192. old. 6. Gonda László: A zsidóság Magyarországon (1526-1945). (Századvég, Budapest, 1992) 6364. old. 7. Eötvös József: A zsidók emancipációja. (Magvető, Budapest, 1981) 18. old. Eötvös cikksorozata a Pesti Hírlapban jelent meg először 1840-ben. 8. Corpus Juris Hungarici: Magyar Törvénytár, 1740-1835. (Franklin Társulat, Budapest, 1901) 186-187. old. A bányavárosokba való beköltözést az 1860. január 14-én kelt, I. Ferenc József által kibocsátott rendelet tette lehetővé a zsidóság számára. 9. Bródy: lm., 208. old. 10. Bródy: lm., 219. old. 11. Magyar Törvénytár, 1836-1868. 175-176. old. 12. Neumann Sándor: A lovasberényi hitközség története 1708-tól napjainkig. (\ 912) 63. old. 13. Eperjessy Géza: A szabad királyi városok kézművesipara a reformkori Magyarországon. (Budapest, 1988) 171. old. 14. Farkas Gábor: „Zsidó kereskedők és iparűzők betelepedése Székesfehérvár szabad királyi városba (1836-1842)" Árgus 6 (1995) 29. old. 15. Hanák Péter: „A másokról alkotott kép. Polgárosodás és etnikai előítéletek a magyar társadalomban." Századok (1985) 5-6:1079-1104. old.; Zsoldos: Lm., Bevezető tanulmánya, 1220 old. 16. Balázs László: „Az ipari és kereskedelmi tőkefelhalmozás a XIX. század első évtizedeiben Fejér megyében." Fejér megyei Történelmi Értesítő 7 (1973) 91-115. old.; Farkas Gábor: „A tőkés viszonyok kialakulásának és fejlődésének néhány kérdése Fejér megyében." Fejér megyei Történelmi Értesítő 6 (1972) 39-45. old. 17. V.o. 14. sz. jegyzet. 18. Székesfehérvár Város Levéltára, Tanácsülési jegyzőkönyv (továbbiakban SZVL VT. jkv.) 1837. 1959. sz. 19. A céhek vallási elzárkózása megnyilvánult már a XVIII. század derekától a katolikus-protestáns ellentétben, de más felekezetekkel szemben is. Erről bővebben: Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon (1686-1848) (Akadémia, Budapest, 1967) 110-112. old. A zsidó iparosokkal szembeni fellépésről számos adatot hoz a 122-136. oldalakon. 20. Simon: Lm., 52. old. 21. SZVL VT. jkv. 1837. 2283.sz.