Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Gergely Anna: A székesfehérvári zsidók

mondtam, hogy ő izgatta fel a népet a zsidók ellen, mire ő mentegetőzött, hogy a zsidók március óta szemtelenebbek mint valaha. " 51 Az április 9-én délelőtt 10 órára a megyeház elé összehívott népgyűlés ta­nácsülési jegyzőkönyvi leírása teljes egészében megegyezik Pulszky és Boross leírásával. Pulszky a népgyűlés előtt felolvasta népbiztosi kinevezését, amelyet az Or­szágos Ideiglenes Honvédelmi Bizottmány április 3-i határozattal a Hivatalos Közlönyben is megjelentetett. Szavainak súlyát a megyeház egyik oldalán felso­rakoztatott móri katonaság és a székesfehérvári nemzetőrség fegyveres jelenléte hitelesítette. A feszült légkörben és a fegyverek árnyékában zajló népgyűlést a népbiz­tos akaratának ellenszegülő néhány közbeszólás zavarta meg. „Miután a miniszteri megbízott úr a hivatalos parancs olvasását félbe­szakító rivalgást tiltólag meg szüntette és meg győződésre ragadó éles elméjű szónoklattal előadta, hogy a törvény tiszteletében alapszik egyedül a polgári tár­saság biztos létezése - és hogy a fennálló törvényeket sem magánosok, sem tes­tületek, sem népgyűlések meg nem változtathatják, hogy a törvényeket megvál­toztatási vagy megsemmisítési jog csak az ország gyűlés köréhez tartozik, egy­szersmind ki mutatta az utat, miszerént okokkal támogatott kérelmezéssel a Mi­nisztériumhoz járulva, a törvényt változtatási kivonatát a város közönsége előad­hatja a' f hó 5-én tartott nép gyűlésnek határozatát az izraeliták eránt mint az 1840: 29 törv. czikkelybe ütközőt megszüntessenek és megsemmisíttessenek kije­lentette azon nyilvánítással, hogy a törvénytelenség melletti izgatások vagy a csend és béke háborítására lázítók a ' következésekért vagyonaikkal és személye­ikkel felelősek. " 52 A népgyűlést követően a székesfehérvári püspöki palotában tartott fogadá­son, - melyet az ügy szerencsés elintézése alkalmából tartottak - egy polgárkül­döttségjelent meg Pulszky előtt: „Bevezettettem, elmondták, hogy a lakosság be­lenyugodik ugyan a végzésbe s rendeletembe, de mégis megkér, ne szégyenítsem meg a várost, ne hívassam vissza (ti. Pulszky a polgármestert előzőleg utasította a zsidók visszahívására - G.A.) ne kívánjam, hogy a polgármester a rabbinusnak írjon, a zsidók úgy is tudják már, mi történt a városban, térjenek vissza éjjel, minden demonstráció nélkül, holnap reggel rendben lesz minden, ne kö­veteljem, hogy a város szégyenben maradjon. " 53 (Kiemelés tőlem - G.A.) Pulszky sikeres népbiztosi tevékenységéről, a székesfehérvári „népingerület kedélyének lecsillapításáról", a zsidók visszatértéről beszámolt elismerőleg a Pesti Hírlap is, hozzátéve, hogy ,A gyalázat országos bélyege süt­tetett volna a fehérváriakra, ha keblökből a zsidókat csakugyan száműzik, s a miniszteri küldöttre nem hallgatnak. " 5 Fehérváron a zsidókat visszafogadták ugyan, de a feszültség még hosszú ideig érezhető volt a városban, sőt az antiszemita zavargások újabb hulláma sö­pört végig az országon áprilisban. Pozsonyban, Kassán ismét kiűzték a zsidókat a városból, de most már va­lóságos ostromállapot, pogrom zajlott, mely emberéleteket követelt, s amelynek

Next

/
Thumbnails
Contents