Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Gergely Anna: A székesfehérvári zsidók

polgárságnak elenyészte csakhamar félhető volna. " A követeknek adott utasítás továbbá kifejti, hogy „idő előttinek látván hogy mielőtt a polgárok mint a míveltségnek össz pontosított tömege a többi kiváltságos rendek élvezetében nem részesíttetvén, mint Nemesi birtokkal, és hivatallal bírható honfiak nem tekintetnek, már a Zsidóságot ön vésztőkre és romlásokra magok körébe fogadni kényszeríttessenek. "

29 A fenti nézetek nem csak Székesfehérvár szabad királyi város

30 polgárságának nézeteit tükrözik, hiszen e városok különleges státusából következett, hogy a sokszor liberálisnak tűnő elvek mögött a városok rendi törekvése, a nemesség kiváltságait és hivatali pozícióit elérni kívánó polgárság céljai húzódtak meg. Ugyancsak az 1844-es országgyűlésen résztvevő székesfehérvári városi követek egy későbbi utasításában szerepel a fenti elvek hangsúlyozása mellett, hogy a zsidók városi tulajdonjoga, házalása ellen foglalnak állást. Valamint a „ versenyzés aránytalansága és a többi kereskedő tönkrejuttatása miatt egy zsidó kereskedőnek csak egy üzlet tartását látják célravezetőnek. Miután a karok és a rendek tábláján elfogadták, hogy zsidó mester keresztény legénnyel dolgoztasson a leghatározottabban ez ellen foglalt állást: „ ilyen törvény létesülését főleg vallásos szempontbul hogy az által a' keresztény vallás elkerülhetetlen veszélyeztetnék, minden módon akadályozzák. "

31 (Kiemelés tőlem - G.A.) A székesfehérvári zsidók helyzete az 1840-es évek elején A székesfehérvári zsidó hitközség létszáma a városba való beköltözés után folyamatosan gyarapodott. 1842-ben a városi tanács április 14-én kelt határozatában jóváhagyta az izraelita hitközség alapszabályait.

32 Az izraeliták vallásos ügyeit egy öt tagú választott testület irányította, valamint a tisztikar egészítette ki. Az elnököt három, a tanács által kijelölt személyből fejenkénti szavazással, a négy „választottsági tagot", a két pénztárost kijelölés nélkül választották meg. Az alapszabály rögzíti a születési, halálozási és házassági anyakönyvek vezetésének kötelezettségét, valamint az anyanyelv használatát ,,a' nemzeti nyelv iránt eddig tanúsított vonzalmához és a ' nemzet méltó kívánságához képest az Elöljáróság Jegyző Könyveit honi nyelven szerkeszteni"

33 1841-ben a helyi zsidóság kérésére a város 900 • öl telket adott át temető céljára.

34 1846-ban kérelmezik a helyi izraeliták, hogy imaházat létesítsenek, melyben az iskola, fürdő, a rabbi és a tanító, valamint a sachter lakása is helyet kaphasson.

35 A székesfehérvári hitközség 1844-ben Zipser Mayert (1815-1869) választotta meg rabbinak. A hitközségi alapszabályok megalkotásában, a zsidóság belső életének megújításában jelentős szerepet játszott rabbi 1853-ig töltötte be e tisztet. A hitközségen belül támadt vita az ortodox rabbi, Fischer Gottlieb javára dőlt el. Zipser Mayer 1853-ban távozott Székesfehérvárról.