Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Emlékezés, emlékezet... - K. Horváth Zsolt: A lehetséges emlékezésektől a lehetséges történelmekig. Az 1848-49-es emlékezések történeti képe és olvasási dilemmái

mint másodlagos mesélő, és mint olvasó, lector in fabula, teszi valójában kerekké a történetet: így végső soron azt is mondhatjuk, hogy az átélő műve végül is csak a történész által lesz teljessé.

53 Jegyzetek • Az itt közölt előadásszöveg egy hosszabb tanulmány kivonata. Ezúton szeretném kifejezni köszönetemet Kövér Györgynek (ELTE BTK), Bónus Tibornak (MTA Irodalomtudományi Intézete) és Tóth G. Péternek (Laczkó Dezső Múzeum) a kézirat átolvasásáért; köszönet illeti még Varga Évát (Magyar Országos Levéltár). • 1. Gyáni Gábor: „A napló mint társadalomtörténeti forrás. (A közhivatalnok identitása.)" In Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv 12. Nagy Ferenc szerk. (Nyíregyháza, 1997) 27. old. • 2. Les lieux de mémoire. Sous la direction de Pierre Nora. I—

III. (Paris, Gallimard, «Bibliothèque illustrée des histoires», 1984-1992). A mü - mely valójában három részből (La République, La Nation, Les France) és hét testes kötetből áll - honi fogadtatásához Id. Jacques Le Goff: „Franciaország emlékezete." BUKSZ (1994) 456-459. old., Anthony Krause: „Az Annales befejezetlen kalandja." BUKSZ (1994) 460-464. old. • 3. Annales E. S. C. 48 (1993 mai-juin). • 4. E módszertani elgondolás a magyar historiográfiában sem előzmény nélkül való: Gellériné Lázár Márta: A jobbágyvilág paraszti emlékképe. (Kísérlet a kései-feudalizmuskori jobbágyviszonyokra utaló proverbiumok és népdalok művelődéstörténeti felhasználására minőségimennyiségi elemzés segítségével.) (Budapest, ELTE, 1972), s erről Benda Gyula ismertetését, Századok 108 (1974) 2:512-514. old.; Kósa László: Megjártam a hadak útját. A magyar nép történeti emlékezete. (Budapest, Móra, 1980); valamint Hanák Péter: „Népi levelek az első világháborúból." In: A Kert és a Műhely. (Budapest, Gondolat, 1988) 222-274. old. Még egy érdekes forráskiadvány a történelem belső átélésének - ún. tudósító énekek révén való — megformálásához: Riadj magyar! 1848-1849 fametszetes ponyvái, csatakrónikái. Szerk., utószó, jegyz. Pogány Péter. (Budapest, Magvető, «Magyar H

irrnondo», 1983). • 5. Magam is effélével kísérleteztem egy másutt megjelenő tanulmányomban: K. Horváth Zsolt: „Historizált emlékezet mint „személyes történelem": az ötvenes évek kirekesztő mechanizmusai az emlékezet és a történelem szemszögéből." Századvég U. F. 8 (1998 tavasz) 33-66. old. • 6. E fogalmakat használja - Reinhart Koselleck nyomán - Jauß: „Horizontszerkezet és dialogicitás." In: Recepcióelmélet - esztétikai tapasztalat - irodalmi hermeneutika. (Budapest, Osiris, 1998) 277. skk. old. Koselleck a „tapasztalat" és „elvárás" operacionális fogalmait egymást feltétlenül tételezőként, („nincs elvárás tapasztalat, nincs tapasztalat elvárás nélkül"), gondolja el, ám a narratív történeti forrásokból „előhívott" személyes történelmek épp azt sugallják, hogy e hermeneutikai szemszög, e szövegek (napló versus visszaemlékezés) olvasása nyomán felettébb összetett, a Koselleck elméleti álláspontjánál alkalmasint komplikáltabb esetnek tűnnek. V.o. Reinhart Koselleck: Le futur passé. Contribution à la sémantique des temps historiques. (Paris, Éd. de l'École des Hautes Études en Sciences Sociales, 1990) «Recherches d'histoire et des sciences sociales, 44» különösen 308-309. old. • 7. 1848 centenáriuma alkalmával, vagyis épp a „fordulat évében", a Rákosi-rezsim igyekezett a maga „aktuális történelmét" megtalálni a forradalom eseményeiben, s ebből politikai tőkét kovácsolni; v.o. Gerő András: Az államosított forradalom. (Budapest, 1998); A kultusz kapcsán ugyanakkor lehetetlen nem figyelembe venni a március 15-i ünnep tartalmainak hol csak finomított, hol radikális átalakulását; v.o. Gyarmati György: Március hatalma - a hatalom márciusa. Fejezetek március 15. ünneplésének történetéből. (Paginarum, Budapest, 1998). • 8. V.o. Ugrin Aranka: „Bevezető." In: Degré Alajos: Visszaemlékezéseim. Összeáll., szerk., bev., jegyz. Ugrin Aranka. (Budapest, Szépirodalmi, «Magyar Szazadok», 1983) 7. old. Mivel mind a mai napig kerülnek elő eddig ismeretlen, vagy legalábbis szűk körben olvasható hon-