Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Emlékezés, emlékezet... - K. Horváth Zsolt: A lehetséges emlékezésektől a lehetséges történelmekig. Az 1848-49-es emlékezések történeti képe és olvasási dilemmái

védnaplók, emlékezések, (pl. Guthori Földes Gyula visszaemlékezései ezidőtájt jelentek meg először [Guthori Földes Gyula: „Töredékes visszaemlékezések az 1848-49. évi szabadságharcról." S.a.r. Koncsol László. Kalligram (1998) 3:4-17. old.]), így igen nehézkes dolog lenne teljes számukat felmérni; legteljesebb összegzése: Magyar történeti bibliográfia 1825-1867. III. köt. í. Tóth Zoltán et al. szerk. (Budapest, Akadémiai, 1950) 73-77. old. Leíró jellegű feldolgozáshoz ld. Nagy Márta: Az 1848-49-es emigráció memoire irodalma. (Budapest, 1936). 9. A tanulmányban - igazodva az angol nyelvű fordításhoz [Pierre Nora: „Between Memory and History." Representations 26 (1989) 7-25. old., Marc Roudebush fordítása], ám eltérve ezzel az e témában megjelent Jacques Le Goff-cikk (v.o. 2. jegyzet) magyar nyelvű fordításától (Albert Sándor fordítása) - meghagyom Nora eredeti, francia nyelvű terminus technicusát. E kifejezés - mely „emlékezethelyeket" és az „emlékezet helyeit" egyszerre jelentheti — lefordításával azonban véleményem szerint elvész a terminus eredeti, elmélyült értelme. Nora az angol fordítás megjelenésekor köszönetet mond a fordítónak, hogy meghagyta az eredeti formát, s nem fordította kézenfekvő módon „memory places'''-nek. Ugyanitt egy jegyzetben (25. old.) Nora írja, hogy a lieu de mémoire kifejezés - mely ugyan Cicero és Quintilianus nyomán a latin loci memoriae-bó\ származik, majd Frances Yates The Art of Memory című műve révén került ismét a köztudatba - franciául, szemben más nyelvekkel, már elmélyült, „történeti, intellektuális, emocionális és gyakran tudatalatti" értelmet nyert, melyet megerősít az a tény is, hogy a francia historikus e nyelvi leleménye már önálló szócikként szerepel a Le Grand Robert de la langue française 1993-as kiadásában. 10. Nota bene: az emlékezetkutatók álláspontja nem erősíti meg Nora emlékezetkoncepcióját; szerintük nincs spontán, azaz nem-szervezett, nem-irányított memória, v.o. Arno J. Mayer: „Emlékezet és történelem. A Judeocídium emlékezetének és elfeledésének nyomorúsága." Café Bábel 3-4 (1992) 27. old. 11. Pierre Nora: „Entre Mémoire et Histoire. La problématique des lieux." In: Les lieux de mémoire. I. La République. Pierre Nora dir., (Paris, Gallimard) xxv. és xxxv. old. 12. A hármas kritériumrendszerhez: Nora, i. m., xxxiv. skk. old. 13. Ernst Cassirer: „A modem politikai mítoszok technikája." In: Politikai antropológia. Szerk. Zentai Violetta (Budapest, Osiris, 1997) 50. old. 14. Vörös Károly: „Egy gömöri nemzetőr két hete 1848 decemberében. (Alexy Lajos naplója.)" Borsodi Levéltári Évkönyv 5 (Miskolc, 1985) 727-728. old. 15. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (OSzKK) Quart. Hung. 4128. Vörös Károly több részletet is közzétett; a napló első része a Pest-budai hétköznapok... c. kötetben jelent meg, míg további részleteket az Arrabona 5 (1963) és a Borsodi Levéltári Évkönyv 1 (1977) tartalmaz. 16. A „nemzeti" történetkép mint legitimációra ld. Gyáni Gábor: „Fin de siècle történetírás." Magyar Tudomány Ú.F. 18 (1998) 6:687-698. old., különösen 688-691. old. 17. Nota bene: itt most maga Vörös Károly is „összemossa" az időkezelés szempontjából alapvetően különböző naplót és visszaemlékezést. 18. Uo., 731. old. 19. Az esemény fogalmára: Blandine Barret-Kriegel: „Histoire et politique, ou l'histoire, science des effets." Annales E. S. C. 28 (nov. - déc. 1973) 6:1437-1462. old.; Pierre Nora: „Le retour de l'événement." In: Faire de l'histoire. I. Jacques Le Goff és Pierre Nora dir., (Paris, Gallimard, 1974) 210-228. old.; Andreas Suter: „Histoire sociale et événements historiques. Pour une nouvelle approche." Annales H. S. S. 52 (mai - juin 1997) 3:543-567. old. 20. Martin Kohli: „Társadalmi idő és egyéni idő. Az életút a modern társadalom szerkezetváltozásában." In: Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Gellériné Lázár Márta vál. (Budapest, Akadémiai, 1990) 176. old. 21. V.o. Gyáni, A napló..., 27. old., és Niedermüller Péter: „Paradigmák és esélyek, avagy a kulturális antropológia esélyei Kelet-Európában." Replika 13-14 (1994) 117. old. 22. Georges Duby: „Le plaisir de l'historien." In: Essais d'ego-histoire. Pierre Nora dir., (Paris, Gallimard, 1987) 109. old. 23. Nora, i. m., xxix. old.