Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)
Rendszerváltások A város - Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán
badsági mámorában dolgozni nem akart, a' napszámot fel czigázta, ugy hogy volt ollyan szemtelen, a ' ki midőn a ' káptalan öllfáját akarta hordatni, egy öli fának behozásáért 10 forintot kért pengő pénzben, - [...]. " 19 A papság közül a polgári forradalomnak és szabadságharcnak éppúgy akadtak hívei, mint ellenzői. Közismert, hogy a haza védelméhez a pécsi papság anyagilag is hozzájárult. 20 Mégis úgy véljük, hogy nem tévedünk, ha a pécsi papság magatartását 1848 tavaszán nagy általánosságban tartózkodónak ítéljük meg. Pécsett a haladás szellemét két intézmény és az ahhoz kapcsolódó társadalmi réteg képviselte: a Pécsi Nemzeti Casino és a püspöki joglíceum. Az 1838ban alakult Pécsi Nemzeti Casino köré tömörült a megye kisszámú liberális nemessége. A város egyetlen felsőfokú tanintézetét, a joglíceumot (jogakadémiát) és tanítóképzőt 1832-ben létesítette Szepessy Ignác püspök. 1848 előtt a teológián 40-50, a joglíceumban 100, a bölcsészeten 200 körül mozgott a hallgatók létszáma. 21 Az ifjúság lelkesedésére sok példa említhető. A nemzetőrség létrejöttében sok helyen nagy szerepet játszott az ifjúság elragadtatása. A pécsi nemzetőrséghez is az első pillanatban, március 20-án testületileg csatlakoztak a püspöki joglíceum tanulói. Vezetőjüknek Radenich 12 Ferencet 2 ^, a líceum egyetlen világi tanárát választották. Radenich Ferenc ekkor mondott lelkesítő beszédét a város ki is nyomtatta. A líceumi fiatalok hazafias ajánlkozását pedig köszönettel elfogadta és vezető tanáraikat {Radenich Ferencet és Jónás Józsefet 24 ) hálából a város díszpolgárává választotta. 25 A tanulók egyenruhával ellátására, felfegyverzésére és gyakorlati alkalmazására azonban a városi tanács konzervativizmusa miatt mégsem került sor. Pintér Mihály főbíró jelentése szerint a zsidóüldözések alkalmával a város 242 fős nemzetőrsége elvállalta a líceumi fiatalokkal, hogy őrködnek a város éjjeli nyugalmán. 26 Azt azonban nem tudjuk, hogy ez hogyan valósult meg. A líceumi tanulók hazafias lelkesedésüknek a pécsi 8. honvédzászlóalj (akkori nevén nemzeti őrsereg) toborzásakor is tanújelüket adták, és csoportosan beléptek az alakulatba. A pécsi joglíceum honvédéi (főiskola önkéntesei) május 26-án magyar és német nyelvű felhívással fordultak a város polgáraihoz, hogy jelentkezzenek katonának vagy adományaikkal, pénzzel segítsék a hazát. 27 Az első 12 honvédzászlóaljak legénységében igen magas, kb. 10% körüli volt a „tintanyalók" (főként joghallgatók, jurátusok, de idesorolhatók más értelmiségi fiatalok) aránya. Tömeges jelenlétük forradalmi beállítottságot kölcsönzött ezeknek az alakulatoknak, ugyanakkor gondot jelentett a katonai fegyelemhez szoktatásuk. A pécsi zászlóalj kiképzési nehézségeiről Büsbach Pető, későbbi honvédszázados is beszámolt naplójában. 28 A város közgyűlésének az új díszpolgárokról szóló határozata - a polgári átalakulásban élenjárók elismerésén túl - arról is tanúskodik, hogy a haladó politikai személyiségek Pécsett sem voltak ismeretlenek. A díszpolgári névsor szinte önmagáért beszél. A március 19-én megválasztott díszpolgárokat országosan ismert és helyi (baranyai, pécsi) személyek alkották. 29
