Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

Pécsre. Nyílt ajtók mellett azonnal összeült a város közgyűlése, ahol a városi tanács és az akkori önkormányzati testület, választott polgárság tagjain kívül az érdeklődő lakosok is megjelenhettek. A közgyűlésen Pest városának a nemzethez intézett hírlapi felhívását és a békés alkotmányos átalakulást veszélyeztető „kedélymozgalmak" elleni intézkedéseket tárgyalták meg. Rögtön kitűzték a nemzeti zászlót a városház tornyára „[...] a Hazának alkotmányos, és törvényes békés úton eszközlendő kifejlődése eránti forró óhajtásnak jeléül [...]. " Elhatározták, hogy a 12 pont megvitatására másnap délelőtt 10 órakor összeül a város közgyűlése. A közgyűlés összehívásáról röplapokon értesítették a város lakosságát. A kinyomtatott plakát is az átalakulás békés jellegét hangsúlyozta. Maga a fejléc szövege és sorrendje is erre utalt: „Éljen A KIRÁLY! Éljen A HAZA! ALKOTMÁNYOS SZABADSÁG! S BÉKÉS - EGYETÉRTÉS! " A rend fenntartásával a városkapitányt, mint a nemzetőrség parancsnokát bízták meg, hogy a nemzetőrség (ez ekkor még a régi polgárőrséget jelentette) segítségével akadályozza meg az esetleges zavargásokat.

10 A március 19-i közgyűlésen a legfontosabb kérdések kerültek terítékre: a 12 pont elfogadása, a város országgyűlési képviseleti ügye, a magyar nemzeti színek alkalmazása, az új polgárjogi kérelmek, a díszpolgárok kinevezése, az ezüst váltópénz kérelmezése és a belső rend biztosítására választmány kiküldése. Az összesereglett lakosok jelenlétében tartott március 19-i közgyűlés első tárgyát a 12 pont képezte. Nagy lelkesedéssel csatlakoztak az abban foglalt követelésekhez.

11 Ugyancsak egyöntetűen elhatározták, hogy az országgyűlési követküldési jog ismételt kérelmezését. A fentiek érdekében egy küldöttség indítását határozták el (az egyébként már a végnapjait élő) országgyűléshez. Ebben a két kérdésben a lakosság és a tanács véleménye teljesen megegyezett.

12 A város országgyűlési képviseleti jogát, helyesebben az 1780. évben kapott szabad királyi városi rang becikkelyezését évtizedek óta sikertelenül szorgalmazta Pécs. Az 1848 január 3-5-i tisztújításkor Somssich Pál királyi biztos megígérte a választott községnek: segít abban, hogy teljesüljön a város régi vágya. Erre hivatkozva a város polgárainak kezdeményezésére a tanács és a választott község elhatározta, hogy ismét szorgalmazzák a szabad királyi városi rang törvénybe iktatását az országgyűlésen. A lakosság pénzt adott össze az útiköltségekre és már egy három fős küldöttséget (Pintér Mihály bírót, Taitl Ferenc szószólót és Gründler András városi polgárt) februárban meg is bíztak ezzel. Ám a tényleges felhatalmazás és útnak indítás valamilyen okból mégis elmaradt.

13 A március 19-i közgyűlésen az országgyűlési becikkelyezés ügye, mint az országygyűlési képviselet kérdése merült fel. A város országgyűlési képviseleti jogának a megszerzéséhez aláírásgyűjtő felhívást adtak ki és pénzt gyűjtöttek a lakosság körében. A kérdés fontosságát jelzi, hogy a 3 fős küldöttség tagjait a város polgárai névszerinti szavazással választották meg. A kiküldött követek: Müller Ferenc választott polgár (volt helyettes szószóló), Mihálovich Imre táblabíró és Aidinger Pál tiszti főügyész április 12-én örömmel jelentették, hogy a jövő országgyűlésen