Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

tartósan talpon maradni a tökeszegénység, valamint a nyugati jobb és olcsóbb árucikkek piaci dömpingje miatt. A város kereskedelmét a 36 tagú kereskedöcéh (kereskedőtestület) és a 30 fő körüli kisebb bolttal rendelkező szatócsok bonyolították le. A 18 vendéglő mellett számtalan bormérő és alkalmi árusítást végző állt a lakosság rendelkezésére. A város másik húzóágazatának a szőlő- és bortermelést tekinthetjük. A városi polgárok, így az iparosok többsége szőlőt is birtokolt és művelt, illetve műveltetett. A zsellérek többsége maga is szőlőtulajdonos volt, aki napszámosként mások szőlőjét is gondozta. A zsellérek másik nagy csoportja a város erdejében dolgozott napszámosként.

8 Pécs a legmagasabb városi jogállást 1780-ban nyerte el. Mária Terézia ekkor emelte a püspöki várost nyolc évtizedes küzdelem után szabad királyi városi rangra. A város ténylegesen (de facto) szabad királyi város lett, ám jogilag (de jure) nem, mert az országgyűlés a káptalannal folytatott pere miatt nem iktatta azt törvénybe. A törvényerőre emelkedés hiányában, ezért az országgyűlésre nem küldhetett követeket, nem szerkeszthetett követutasításokat, nem kaphatott követi jelentéseket, nem vehetett részt a reformküzdelmekben, így a városok megújításáért folytatott reformmunkálatokban sem. Mivel kimaradt a reformkori politikai küzdelmekből, kevésbé érték el a reformkori szellemi áramlatok.

9 A forradalmak visszhangja Pécsett 1848 tavaszának nagy politikai kérdéseinek többsége itt is lecsapódott. Pécsett a belső rend védelme és a nemzetőrség megszervezése, az országgyűlési képviselet ügye, az ezüstpénzhiány és az ellátási nehézségek, a zsidókérdés, a sajtószabadság megvalósulása, a polgári átalakulás megvalósulása jelentkezett hangsúlyozottabban. Ezekben a hetekben kisebb hatalmi űr keletkezett az országban és a politikai cselekvésnek eddig soha nem tapasztalt széles köre nyílt meg. A régi kormányszervek (kancellária, kamara, helytartótanács), bár hivatalosan változatlanul tovább működtek, hatalmuk azonban megrendült. Batthyány Lajos gróf megbízott miniszterelnök István nádor felhatalmazása alapján március 17-től adhatott ki ugyan érvényes rendeleteket, majd a leendő kormánya nevében a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány (továbbiakban MOIB) intézkedhetett, de az első felelős magyar minisztérium csupán május közepén alakult meg és dolgozott teljes jogkörrel. A márciusi események vizsgálatánál két kérdés önként kínálkozik. Mi történt ebben az ország központjától meglehetősen távol eső településen és hogyan fogadták a lakosság különböző rétegei a változások hírét? A márciusi 15-i pesti forradalom pécsi visszhangja az országosan megszokott koreográfiát követte. Itt is közgyűlést és népgyűlést tartottak, plakátokat nyomtattak, megvitatták a tizenkét pontot, nemzetőrséget szerveztek stb. A forradalom híre, az erről szóló hírlapok és a 12 pont, Nemzeti Dal kinyomtatott példányai a baranyai kikötővároson, Mohácson keresztül március 18-án érkezett meg