Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Horváth Lajos: Fiume és a magyar tengerpart 1848-49-ben

nevezés jobban csengett. Ez a polgári milícia 1848 augusztusában jött létre, felfegyverzésére azonban már nem jutott idő, mert a horvát nemzeti mozgalom ekkorra már teljesen körülzárta Fiumét és elvágta a külvilágtól.

11 Fiume horvát megszállása tulajdonképpen már 1848. májusától a levegőben lógott. Mindenki tudta, hogy be fog következni, azok is, akik a legjobban ellenezték. Maga Susani József, magyarországi nemes, magyar országgyűlési képviselő, kormányzósági hivatalnok stb. azon munkálkodott, hogy a város megmaradjon a magyar forradalom oldalán, Paolini fiumei polgár 1848. július 30-án levelet írt Pestre Susaninak, amelyben valóságos istencsapásnak nevezte azt a tényt, hogy Fiume területileg nem kapcsolódik közvetlenül Magyarországhoz, azaz corpus separatum.

12 Nagy Sándor Dalmáciából érkezett hajón Fiúméba, majd Triesztbe, itt adta levelét postára 1848. augusztus 3-án, melyben Susanit tájékoztatta a dalmát képviselők magyar szimpátiájáról, miközben azok Bécsbe utaztak. Ennek a bizalmas tájékoztatásnak a hatására is, Susani 1848. augusztus 8-án hosszabb levélben vázolta Batthyány Lajos miniszterelnöknek elképzelését a Dalmáciában kifejtendő magyar propaganda ügyében. Kossuth Lajoshoz 1848. augusztus 11-én írt levelet, melyben javaslatot tett arra az eshetőségre, ha a horvátok megszállnák Fiumét, hogyan lehetne az ottani kincstárt előlük megmenteni. Miközben jó előre figyelmeztette Kossuthot a várható horvát támadásra, aközben bizakodó is lehetett, mert 1848. augusztus 24-én Kossuthoz újabb levelet intézett Fiume város kívánságairól az 1849. évi állami költségvetéssel kapcsolatban.

13 A Batthyány-kormány 1848. augusztus végére már odáig jutott, hogy az augusztus 27-i minisztertanács kimondta határozatban, megelégszik a független Horvátországgal, mint szövetségessel, a magyar tengerpart, Fiume, valamint a hozzávezető út biztosítása fejében. Jellacic ekkor azonban már nem tárgyalt.

14 Hiszen Jellacic-csal 1848. augusztus 26-án közölte Bécs, visszavonják azt a királyi rendeletet, amelyik felfüggesztette báni állásából, bár a bán addig sem törődött sokat azzal a rendelettel. Ezekben a napokban az osztrákok fokozták a fegyverszállítást Horvátországba, a horvát csapatok felvonultak a Drávához, hogy a Tengermelléket elzárják minden segítségtől. A Habsburg vezetés, a bécsi hadügyminisztérium a magyar forradalom elleni támadás napját 1848. augusztus 3l-re tűzte ki. Augusztus 28-án Josip Bunjevac, zágrábi alispán ultimátumot intézett Erdődy János kormányzóhoz, melyben felszólította a hatalom átadására. Ezt Erdődy azonnal jelentette a magyar kormánynak. Augusztus 31-én Jellacic csapatai nagyobb ellenállás nélkül birtokba vették a várost és a tengerpartot. A túlerő és a Nemzeti Gárda fegyvertelensége következtében elmaradt Fiume katonai védelme, hiszen a horvát helyőrség már hónapokkal előbb kinyilvánította, hogy nem engedelmeskedik a kormányzónak. A Fiume elleni horvát katonai támadás nyitotta meg, a bécsi terveknek megfelelően, a Magyarország elleni intervenciót. Erdődy János kormányzó 1848. augusztus 31-én átadta a hatalmat a város felett. Az új kormányzó maga Jellacic