Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Horváth Lajos: Fiume és a magyar tengerpart 1848-49-ben

lett, ami már önmagában is mutatja a város jelentőségét. Erdődy 1848. szeptember 1-én eltávozott. Szeptember 4-én Jellacicot hivatalosan is visszahelyezte a bécsi kormányzat báni méltóságába. A bán szeptember 11-én főerőivel átkelt a Dráván és megindult Magyarország fővárosa ellen. A Velencei tó partján megvívott Pákozd-sukorói csatában a horvát hadsereg vereséget szenvedett, a bán Bécsbe menekült.

15 Susani József országgyűlési képviselő 1848. szeptember 4-én tagja lett a Bécsbe menendő úgynevezett 100-as küldöttségnek, mely szeptember 5-én el is indult az osztrák fővárosba. Szeptember 9-én fogadta a küldöttséget V. Ferdinánd, az uralkodó kitérő válaszai a panaszokra meggyőzték a küldöttséget, hogy semmi keresnivalójuk nincs Bécsben. Világossá vált, hogy ettől kezdve a fegyverek fognak dönteni.

16 Szeptember 10-én érkezett vissza a küldöttség Pestre, ahol hatalmas néptömeg várta a híreket. A szeptember 11-i országgyűlésen felolvasták István nádornak levelét, amellyel feloszlatta a kormányt. Ezen a napon este Budára küldöttség ment a nádorhoz, hogy Jellacic csapatainak a visszaparancsolását kérje többek között. A küldöttség tagjai között ott volt Susani József, a már elfoglalt Fiume országgyűlési követe is.

17 Windischgrätz császári csapatainak közeledtére 1848. dec. 31-én úgy határozott az országgyűlés, hogy működésének színhelyét átteszi ideiglenesen Debrecenbe. Másnap Pest-Buda kiürítése megkezdődött. Susani József már nem követte az országgyűlést Debrecenbe, mert az igazoló választmány jelentésében 1849. március 1-én a távollétüket nem igazolt képviselők között szerepel, akiket ettől kezdve lemondottaknak tekintettek.

18 Annak ellenére, hogy Fiume horvát megszállását és Horvátországhoz csatolását, mely 1868-ig tartott, ellenezte, mégsem kompromittálta magát Susani súlyosan. Osztrák hivatalos megítélés szerint azok a képviselők lettek politikailag hullák, akik jelen voltak Debrecenben a Habsburgok trónfosztásán 1849. április 14-én. Susani nem voltjelen, ezért működése mérsékeltnek volt tekinthető. Susani 1849-ben visszavonult Isztriába, ahol nagybátyjától, Josip deli' Argentótól örökölt krsani (Cherzano) birtokán gazdálkodott. Újabb hivatali szolgálatba a császári és királyi igazságügyi minisztérium 1857. december 24-i rendelete juttatta, amikor az első fokú kérelmezési úrbéri bíróság elnöke és tudósítója lett Zágrábban. Megbízatása 1861-ig tartott, amikor elbocsátották, majd 1864. okt. 1-jei hatállyal nyugdíjazták. Másodszor is Krsanba vonult vissza és teljesen a földművelésnek élt, jelentős mezőgazdasági tanulmányokat publikált ebben a korszakaban.

19 Megbetegedve Albonában telepedett le a báró Lazzarini család védőszárnyai alá. Itt hunyt el 1880. július 26-án szívbetegségben.

20 Német nyelvű gyászjelentése még további adatokkal szolgál életének történetéhez. Ebből kiderül, hogy agglegény volt, ezért egyetlen élő nővére,