Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Horváth Lajos: Fiume és a magyar tengerpart 1848-49-ben

Bajorországba vonult. Ez valószínűleg 1745-ben történt, amikor Bajorország kivált a Habsburg-ellenes szövetségből. Susani Miklós az olasz és a bajor hadszíntéren szolgálva szerzett katonai érdemeket, amelyeket Mária Terézia 1751. augusztus 20-án kelt nemeslevéllel (armálissal) jutalmazott.

1 Ez a nemeslevél az előkelő címeres armálisok sorába tartozik, első lapjára felfestették a család címerét. A címer leírása: csücskös pajzs vízszintesen ketté osztva, majd a felső rész függőlegesen hasítva. A jobb ezüst mezőben egymás fölött két aranyörves fekete agár lebeg, a bal vörös mezőben ékben végződő, aranyfekete sakkozatú, kettős szelemen foglal helyet. Az alsó kék mezőben erősen hullámzó vízen fehér bárka úszik, három fehér árbocán egy-egy fehér zászló. A bárkában három férfi evez, a középső kék, a két szélső vörös öltönyben, mindhárom fekete kalappal. A pajzs fölötti sisak koronájából vörös oroszlán emelkedik ki, jobbjában kivont kardot tart. Foszladék jobbról arany-kék és balról ezüst-vörös.

2 A képkeretbe foglalt címer alatt tengeri kikötő tornyai láthatók, fölötte középen a Szent Koronás magyar címer lebeg, tőle jobbra kerek pajzsban koronás oroszlán, balra kerek pajzsban Dalmácia három koronás oroszlánfeje foglal helyet. Megállapítható tehát, hogy a Susani család nemesítése Magyarország és kapcsolt részeinek területére történt, egyébként ezt közli is a nemeslevél. A Susani család nemesítése az egyenes ági leszármazókra érvényesen történt, 1751-ben Susani Miklósnak Márkus, János, József és Margit, Ursula, Antónia nevű gyermekei voltak életben, akiket az oklevél fel is sorol. A már említett katonai érdemeken felül megjegyzendő, hogy a Susani család már ekkor foglalkozott tengeri hajózással, szállítással és hogy birtoka, lakhelye nyilvánvalóan a történelmi jog szerint Magyarországhoz tartozó adriai tengerparton volt. Az 1751-ben a gyermekek sorában szereplő Susani Márkus zenggi (senyi) patrícius, 1776-ban a legnagyobb hajótulajdonos Rijekán, 1787-ben pedig a károlyvárosi hajókereskedők között szerepel.

3 Susani Márk, mint fiumei kormányzósági tanácsos, 1791. május 27-én kelt kereskedelmi javaslatában kérte a magyar kormányzati szerveket, hogy igyekezzenek elhárítani a tengeri magyar kivitel akadályait folyószabályozással, útépítéssel, kikötőépítéssel, kereskedelmi és hajózási kódex megalkotásával és a belső széttagoltságot megszüntető „kereskedelmi provincia" megszervezésével.

4 Susani János, valószínűleg az 1751-ben szereplő József fia, fiumei patrícius, kormányzósági tanácstag, 1815. szeptemberében királyi küldött néhány városban. Felesége Johanna deli' Argento bárónő, régi trieszti patrícius család sarja. Ennek a családnak egyik ága már a 16. században Fiúméban élt. Ok Susani József (Giuseppe) szülei. Susani József 1809. augusztus 17-én született Fiúméban.

5 A gimnáziumot Velencében és Laibachban (Ljubjana) végezte el. Jogot tanult a gráci, bécsi és pozsonyi egyetemen, ügyvédi gyakorlaton Pozsony vármegye hivatalában volt,