Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Horváth Lajos: Fiume és a magyar tengerpart 1848-49-ben

I Horvátk Lajos Fiume és a magyar tengerpart 1848-49-ben Ák. csodálatos tengerparti kikötőváros történelme messzire nyúlik az időbe, legkevesebb a római korig. Jelentőségét, fontosságát már önmagában hányattatott sorsa is bizonyítja. Velence, Trieszt „gyámkodása" alól kellett felszabadítani olykor, máskor a magyar „uralmat" sérelmezte a horvát nemzet. Fiume (Rijeka) Eris almájaként lebegett és cserélődött a magyar állam és a horvát társállam között a nemzeti ébredés korszakában. Végül mindkét nemzet hősi harcaiban, 1848-1849-ben a katonai-politikai összeütközés tárgyává vált a magyarok és horvátok között. József trónörökös (a későbbi II. József császár) 1775-ben tanulmányutat tett az osztrák tengerparton. Ekkor arra a következtetésre jutott, hogy Rijekát is támogatni kell Trieszttel szemben, és át kell adni a magyar állam kereskedelme céljára. Az átadást 1776. október 20-án Fiume lakossága nagy lelkesedéssel fogadta. Ekkor keletkezett ünnepi költemény sorai is kifejezik ezt: „A magyar jegyes, egy újabb Perseus, fölmenti Fiumét az idősebb testvér, Trieszt zsarnoksága alól. " A horvát nemzeti mozgalom, az ún. illírizmus már a 19. század elejére felvette nemzeti követelései sorába Rijekának Horvátországhoz csatolását. Jellacic bán rendkívül jó politikai érzékkel éppen Fiume elfoglalásával aratta első katonai sikerét. Népszerűsége ennek következtében a horvát nemzet körében magasra emelkedett. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Fiume nagyobbrészt olasz, német és magyar lakossága mindig is ellenezte a horvát fennhatóságot és a Magyarországhoz tartozást kívánta. Ebben a nehéz időben Susani József (Guiseppe) képviselte Fiume városát az 1848-49-es első magyar népképviseleti országgyűlésben Pest-Budán. Fiume követe a magyar országgyűlésben 1848-49-ben Az olasz eredetű család nemességszerző őse, Susani Miklós az osztrák örökösödési háborúban (1741-1748) Észak-Itáliában harcolt a franciák és az olaszok ellen. A Pó folyó síkságáról alakulata Petazzi parancsnoksága alatt