Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások. A megye - Dominkovits Péter Pályaképek. Sopron vármegyei tisztviselők 1848-ban

taníttatását jelzi a Tar család esete is; Sándor, idősebb bátyja az 1823/1824. tanévben végezte el e gimnáziumot, míg Pál, kisebbik bátyja az 1822/1823. tanévben 4. éves grammatistaként járt ide.

39 A gimnáziumi tanulmányok befejeztével Tar János felsőfokú tanulmányait valószínűsíthetően a Pozsonyi Királyi Jogakadémián folytatta. 1837 december 21-én kelt ügyészi oklevelét Sopron vármegye a rákövetkező év február 12-i közgyűlésében hirdették ki.

40 Az első megyei hivatalt az 1839. április 15-i tisztújításon nyerte, ahol is voksok által a soproni felső járás 2. alszolgabírói hivatalába választották.

41 A sok fáradtsággal járó, akár hosszú távú hivatali „helybenjárást" is hozó alszolgabírói hivatalból továbblépés reményében folyamodást nyújtott be az 1841. március 1-jei közgyűlésbe, az esetleg megürülő első aljegyzői hely elnyerése céljából. Rövid időn belüli jegyzői hivatalát ő is a váltótörvényszéki kinevezésekkel előállott üresedéseknek köszönhette. Hg. Esterházy Pál főispán még az év április 10-i levelében első aljegyzővé kinevezte, amit a május 3-i közgyűlésben publikáltak.

42 A november 21-i tisztújítás hivatalában megerősítette. A főispán ekkor nevezte őt ki a megye egyik táblabírájává.

43 Az 1845. szeptember 11-i tisztújításon Simon Nep. János első alispánságra választásával hg. Esterházy őt nevezte ki a főjegyzői székbe.

44 A negyvenes évek mindkét rendi diétája alkalmával hivatalában helyettesítette a megye egyik követét. Az 1843/1844-es országgyűlés során Simon Nep. János főjegyzőt, az 1847/1848-as országgyűlésen helyettes másodalispáni kinevezéssel Tóth Bálintot, aki a követté választott első alispán teendőt látta el.

45 A hivatali emelkedés mellett a negyvenes évek során sorozatos hitelfelvételei miatt jelentős adósságok terhelték farádi birtokát. Az 1848. évi V. tc. végrehajtásával a nagymartom választókerületben jelöltette magát országgyűlési képviselőnek. Az 1848. június 27-i választáson egyhangúlag győzött a csekély felkiáltás miatt visszavonult Ürményi Józseffel szemben. Főjegyzői hivataláról a július 3-i bizottmányi ülésben mondott le. Tisztét Róth Sándor volt aljegyző először helyettesítéssel, majd a július 20-i beleegyező főispáni levelet kihirdető augusztusi ülés időpontjától hivatalosan is betöltötte. Nagymartom képviselői mandátumát a Képviselőház július 5-én igazolta.

46 Jellacic dunántúli előretörésének hatására 1848. szeptember 17-én Sopron megye OHB által javasolt honvédtoborzási biztosa, majd október 8-án a törvényhatóság népfelkelési biztosa lett. Az országgyűlést elkísérte Debrecenbe, 1849 február elején Hunfalvy naplója a békepárthoz közel álló politikusként említi. A Kisalföld nagy részét felszabadító 1849 későtavaszi, nyári harcok során, két nappal a csornai ütközet után, június 15-én Szemere Bertalan miniszterelnök Sopron vármegye, Sopron, Ruszt, Kismarton sz. kir. városok kormánybiztosává nevezte ki.

47 Az 1848 december végén Sopron megyét megszálló cs. kir. kormányzat a következő év elején Tar országgyűlési képviselő ingó- és ingatlan javait is zárolta. Korábbi jelentős adóssága miatt felesége kérésére az ő vagyonát a zárolt vagyontól elválasztották, s farádi javaiból megkezdődött a hitelezők kielégítése. Tart a haditörvényszék felmentette, de vagyonában, egzisztenciájában bukottan nyerte vissza szabadságát.

48