Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások. A megye - Dominkovits Péter Pályaképek. Sopron vármegyei tisztviselők 1848-ban

helyére Ihász Rudolf, míg a megürült másodaljegyzői helyre Chernél Kálmán tiszteletbeli aljegyző került. Hg. Esterházy főispán e hivatal betöltését július 20án hagyta jóvá, amit a következő hó 7-i bizottmányi ülésben hirdettek ki.

24 Az eddigi forrásfeltárás szerint valószínűsíthető, hogy Chernél Kálmán nem, vagy csak nagyon rövid időre vett részt a megyei hivatal ügyintézésében. Bár lemondását csak a december 20-i bizottmányi ülésben hirdették ki, minden bizonnyal feladatait helyettesítéssel a későbbi kitűnő jogász, ismert történetkutató, alsószopori Nagy Imre látta el.

25 A nemzetőrség szervezése, az abban való részvétel már a nemzetőrségi törvény végrehajtásától érintette a megyei hivatalviselőket. Mégis a hivatali állások időleges feladására Batthyány a haza védelmére szervezett, önkéntes alapú, kimozdított nemzeti örsereg felállítását elrendelő körrendelete nyomán került sor. Az 1848. szeptember 16-i bizottmányi ülés tárgyalta a nemzetőrségbe állt megyei tisztviselők azonnali helyettesítésének kérdését. Ekkor a másodalispán, a főjegyző, az első aljegyző, négy főszolgabíró (Chapó Imre, Dőry Ádám, Kollár Ferenc, Radó Dániel), hét szolgabíró (Chapó József, Chapó Sándor, Fejér, Kéri, Kiss, Horváth, Kutrovich) hivatali munkáinak helyettesítéssel történő ellátásáról kellett gondoskodni.

26 A helyettesítések teljes jogkörnek voltak, így a másodalispáni hivatalt átvevő Hőgyészy Pál a rögtönítélő szék elnöklését is megkapta.

27 A kimozdított nemzetőrség soraiba állt tisztségviselők visszatérése október végén, a Todorovic-hadtest átvonulását, pusztításait követően kezdődött el." Kéry Péter nemzetőr kapitány 1848 október 24-én azzal az indoklással, hogy mindazon települések az ellenség pusztításainak áldozatává váltak, ahonnan nemzetőrsége toborzódott, s azon személyeket emiatt e szolgálat alól felsőbb rendelés már felmentette, maga a kapitányi szolgálat alól felmentést kér, s jelentkezik szolgabírói hivatala átvételére. Pár nap múlva, november 6-án már a bizottmányi ülésben tevékenykedett.

29 Ugyanekkor Kiss Lajos szolgabíró is hasonló kéréssel fordult a bizottmányhoz: minthogy Nemeskér is a horvát seregek átvonulásának áldozata lett, és magát a folyamodót is kirabolták, azért ő a „mostani táborozásból" részben rémült családja megnyugtatására, részben a közelgő tél miatt háza felszerelésére - miként a teljes nemeskéri nemzetőrség - a nemzetőri szolgálat alól felmentést nyert, így otthonában maradt. A bizottmány parancsára készséggel átvenné volt járását, ami már azért is szerencsés lenne, mert azt az őt helyettesítő Bezerédy Pál is sürgette.

30 (A hivatal átvételének gyakorlatban lezajlott pontos idejét nem lehet egyértelműen a bizottmányi üléshez kötni, hisz pl. Bezerédy még 1848. november 16-án is intézkedett a térségben.)

31 Kutrovich Antal nemzetőr főhadnagy - minthogy századától a fegyvereket beszedték - a november 6-i bizottmányi ülésen jelentkezett szolgabírói hivatala felvételére. Ez eset kapcsán rendelte el először a bizottmány, hogy a többi tisztviselő november 20-ig hivatalát vegye át. " A seregellátás problémája vitathatatlanul nagy feladatot rótt az északnyugat-dunántúli megyék tisztikarára. Cseppet sem meglepő, hogy az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) 2722. sz. alatti 1848. november 12-i rendelete nemcsak Niczky Sándor újoncállítási kormánybiztos leváltását, helyébe Lukinich Mi-