S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

Wir wünschen ihr einen roten Rock Und der stoll steh' n, wie ein Nagelstock. Was wünschen wir ihr daneben? Viel Glück und langes Leben!" („Mit kívánunk a gazdának újévre és amit kívánunk legyen igaz - ez a refrén, ahol a megszólítottak változnak. - Kívánunk neki kerek asztalt, ez legyen tele sült hallal. Mit kívánunk neki melléje? Sok szerencsét és hosszú életet -ez a zárórefrén. - A háziasszonynak egy fehér főkötőt, ami úgy álljon, mint egy ger lice. A lányuknak egy piros szoknyát, ami úgy álljon, mint egy szekfütő... ") Ennek elhangzása után behívták őket a házba, megkínálták, de rövid idő elteltével indultak is a következő lányos családhoz, amely ugyancsak körükhöz tartozott.

161 Totvazsonyban a gyermekek köszöntőjére válaszoltak is a háziak, majd egy tréfás mondókával fejezték be az újesztendei jókívánságokat.

164 Hidegkúton külön köszöntöttek a gyermekek almáért, dióért, mazsolaszőlőért. A felavatott, azaz az áldomásfizetésen (einkaufen) túljutott, legalább 16 esztendős legények csoportja, „közülete", külön járt köszönteni, hosszú, minden egyes családtagot sorravevő köszöntőt mondtak, amelynek volt egy általános jókívánságokat tartalmazó énekes része és egy személyre szóló köszöntő része. A még legénnyé fel nem avatott fiúk ugyancsak külön csoportban jártak. Az ő köszöntőjük is énekes és verses részből állt, de a legényekénél rövidebb volt, csak általános jókívánságokat tartalmazott. A legények a köszöntésért kapott pénzadományt összegyűjtötték és ebből fedezték az újév estéjén tartott táncmulatságot. Amelyik házban keveset adtak nekik, onnan a mulatságban résztvevő lányt senki sem táncoltatta meg büntetésből, ami nagy szégyen volt még az 1930-as években.

165 A jásdi szlovákoknál újév hajnalán a legények bandákba verődve jártak köszönteni, tréfás mondókával: „Vtndnjem vam novi rok Aby vam spéci vipadel bok. " („Kívánunk maguknak jó újévet, hogy essen ki az oldaluk!")'

06 Szentgálon újév napján a reformátusok helyi szokásként az istentiszteleten úrvacsorát vettek. Az újesztendőbe átnyúló karácsonyi ünnepkör, azaz az újév, első ünnepe Vízkereszt vagy Háromkirályok napja. Az ünnep pogány eredetre tekint vissza (Keleten a Napisten születésének, Egyiptomban a téli napfordulónak napja), a nyugati kereszténység keleti hatásra kezdte ünnepelni,