S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

Ezen a napon lencsét vagy babot ettek, hogy szerencséjük legyen. Berhidán pogácsát is ettek hozzá. Szentgálon azért sütöttek pogácsát vagy fánkot, mert úgy hitték, hogy ahogyan az gurul, úgy gurul el az óév minden baja is vele. Éjfélkor viszont bőséges vacsorára került sor, kocsonyát, hurkát, kolbászt fogyasztottak, hogy egész esztendőben bőségben legyen részük. Az analógiás cselekedetek a táplálkozásból sem hiányoztak. Berhidán speciális ételféleséget készítettek. A tormás kolbászt, a szárba hajtott füstölt kolbászt megfőzték, apró darabokra vágták, tálba téve tormát hintettek rá és lefödték. Újév napja, január 1. az ókor óta zajos ünnep, még a középkorban is ajándékokat adtak egymásnak ezen a napon. Ugyanakkor az egész esztendőre következtettek e nap történéséből. Az újévköszöntők a boldogulás előmozdítását szolgálták, a kimondott szó mágikus erejében bízva. A Balaton-felvidéken, Berhidán, Ősiben férfiak és fiúgyermekek mentek a rokon családokhoz köszönteni. Csopakon templomba menet az utcán is köszöntötték egymást. Azt tartották, hogy a férfiak jókívánsága eredményes, főleg, ha elsőként mondták el. Első vendégnek is csak férfit fogadtak - ezért jártak köszönteni kizárólag fiúgyermekek -, mert ők vittek szerencsét a házhoz, a nő csupán szerencsétlenséget. Üres edénnyel még tejért sem szabadott menni, mert nyomorúságot vittek benne (vizet szoktak tenni ilyenkor az edénybe). A férfivendég az állatállomány hímnemű szaporulatának bőségét is jelentette. Pénzt és egyebet nem lehetett kiadni ezen a napon a háztól, mert a szerencsét is kiadták volna vele. Újév reggelén a lányok sok helyen a kútra mentek megmosakodni, hogy egészségesek, frissek legyenek. Tihanyban úgy tartották, hogy „az újévi fényes nap sok embert sírba takar". Az újévi betegnek felgyógyulásában pedig nem reménykedtek - „ez se éri meg a Hugót" (ápr. 1.) - mondták. Azért keltek korán újesztendő reggelén, hogy frissek legyenek egész évben. Ügyeltek arra, hogy szorgoskodjanak egész nap és ne legyen veszekedés, mert az az egész esztendőt elkísérte. Szentgálon ilyenkor nem vitték ki a szemetet, csak az ajtó melletti sarokba seperték, rátéve a seprűt, nehogy a szerencsét is kivigyék vele. Újévkor sem lehetett vizes ruha kiterítve, mert ez az állatok elhullását jelentette. A légy különös módon szerencsét hozott ezen a napon. A gazda megsimogatta reggel az állatait, hogy el ne hagyják egész esztendőben. A szomszéd favágítójáról ilyenkor a tyúkok közé dobott forgács bő tojáshozamot jelentett. Újév reggelén a padlásról jövő zörej vagy a kiforrt oldalú kenyér halottat jelentett, a ködös idő pedig sok beteget. Aki zsidó emberrel találkozott ilyenkor, annak családját és őt magát is elkerülte a betegség. A lányok ezen a napon tiszta fehér törölközőbe törölköztek, hogy szépek legyenek. Újévkor egész kenyeret kezdtek meg, hogy legyen a családnak kenyere az újesztendőben. Ka-