S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)
A karácsonyi ünnepkör
Több faluban az óévet nagy zajkeltéssel búcsúztatták. A pásztorok ostort pattogtatva, kürtölve járták végig az utcákat, a „suttyók", azaz legénykék pedig kulcspuskával durrogtattak. Veszprémfajszon lövéssel jelezték az esztendő végét. A Somló vidékén ezt az ostorral, kolompokkal való zajkeltést „nyájfordításnak" nevezték és a gazdák udvarán végezték, miután engedélyt kaptak rá, ugyanis úgy tartották, hogyha az állatok ilyenkor másik oldalukra fordulnak, akkor bőséges szaporulat várható. Úrkúton a szokás neve „Klesn" volt és pénzt adtak érte a pásztoroknak. Veszprémvarsányban a zajkeltés éjfélkor történt: a XX. sz. elején ilyenkor kiharangozták az óévet, miközben kolompoltak is és nagyokat rikkantottak, fütyültek. Nemesvámoson hajnalban kongattak, lövöldöztek, Nyaradon pedig napszállta után. A zajkeltés nemcsak a magyar nyelvterületen, hanem egész Európában szokásban volt az óesztendőből az újba való átmenetkor. Az esztendő utolsó napjának jósló cselekedetei részben házasságjóslások, részben pedig az életre, a termésre, egészségre vonatkoztak. A házasságjóslások egy része megegyezett a Luca-napival és a karácsony vigíliáján gyakorolttal. Általánosan ólmot öntöttek, majd a megszilárdult formákból a lányok a jövendőbeli foglalkozására következtettek. Amikor valakinek keresztforma jelent meg, az halált jelzett. Ezen a napon is szoktak legénynevekkel ellátott gombócot főzni, a disznóólat megrugdosni vagy egy öl fát bevinni, majd megszámolni. Úgy vélték, ha az ólban a malac visít fel először, akkor legény, ha disznó röffent, akkor özvegyember kérője lesz a lánynak. Tihanyban a lányok bevittek egy cső kukoricát és reggel lemorzsolva, megszámolták a szemeket, ha páros volt, várhatták az újesztendőben a kérő jelentkezését. Kisdörgicsén ilyenkor rakták ki a kutyának a lánynevekkel ellátott orjacsontokat. Sok helyen ezen a napon sütötték a tollaspogácsát, máshol ilyenkor bontottak diót, s épségéből következtettek az azt felbontó életére, egészségére, esetleg halálára. A szilveszteri csillaghullás ugyancsak halált jelentett, de a fényes csillagok is, ugyanakkor az utóbbi bő termést jósolt. A Szilveszter reggeli napsütés gyenge bortermést jelzett. Karácsony és szilveszter között nem volt jó kenyeret sütni, nehogy elhulljanak az állatok, megbetegedjenek az emberek. Szilveszterkor a fiatalok általában bált rendeztek, helyenként külön a házasulandó és külön a serdülő korúaknak. Pulán a szilveszteri bált „szemle bálnak" nevezték, mert itt már a jövendőbelit is igyekeztek kiszemelni, amit az öregasszonyok az ablakon bekandikálva szerettek volna megtudni. A táncok szünetében lányok, legények a zenére külön-külön összekapaszkodva hajladoztak, körbeszaladtak. 154
