S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

December 28. Aprószentek napja, amely a betlehemi gyermekgyilkosság emlékére az V sz.-tól megtartott ünnep. A XI. sz.-tól szerte Európában és a magyar nyelvterületen is elterjedt.

139 Mágikus gonoszűző, egészségvarázsló szokásokkal kapcsolódott össze. A középkori egyház még ezen a napon a vesszőzésre használt zöld ágakat is megáldotta.

140 A zöld ág, mint a megújulás és az élet, a termékenység szimbóluma, került a szokáscselekménybe azon a hiedelmen alapulva, hogy a vele való érintkezés is a megújulást, egészséget, termékenységet eredményezi, ezért végeztek vele analógiás varázslást. A fiúgyermekek, helyenként - főleg a korábbi időszakot tekintve (az 1900-as évek elejétől az 1940-es évekig) - elsősorban a legények, mentek ilyenkor korbácsolni. Az aprószenteki korbácsot vagy vesszőt fűzfából fonták 4-6-8 ágra. A fiúgyermekeknek apjuk, nagyapjuk, sőt, volt, ahol anyjuk készítette el kora reggel előző nap beáztatott vesszőből, hogy jól fonható legyen. Nagyobb legénykék maguk is megfonták már előző nap, ugyanis „aprószentekeim" reggel korán mentek mindig. A Káli-medence katolikusai a következőket mondva vesszőzték meg alaposan azokat a lányokat, akiket ágyban találtak: „Keléses ne légy, porzsásos ne légy az új esztendőben!"

141 Néhány fillért kaptak ilyenkor, a korbácsot pedig a mestergerendára téve megőrizték. Városlődön a szomszédokat, rokonokat keBorszentelés; Magyarpolány, 1990-es évek. (Róka Lajos felvétele)