S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

vezető út utolsó állomásához itt már a két világháború közötti időben elérkeztek. Ugodon a legényeknek, nagylányoknak volt közös köszöntője is, amelyet a XLX. sz. végén, a XX. sz. elején még használtak, de előadásának módjára és körülményeire nem, csupán a köszöntő szövegére emlékeztek: „Bárcsak előbb fölébredtem volna Kis Jézuskát megláthattam volna Ének csöndült a fülembe Angyalnak mondás: Megszületett a kis Jézus rongyos istállóban. Rongyos istálló mellett maradjunk Míg az angyal emlékezik, addig is mulassunk. Jaj Istenem, Szent Józseffel éneket is mondjunk. Víg juhászok, víg csordások Csörgedeznek a források De gyönyörű ez az éjjel Bárcsak tekintsetek széjjel. Nézz pajtás Betlehem felé Micsoda fényesség ott Egy csillag és amint szállott A pajta fölött megállott. Kisded Jézus arra kérünk Aldj meg minket, minden népünk Áldj meg minket, minden határt Vedd el a testi, lelki kárt. '

m A köszöntő egyes részei a magyar nyelvterületen máshol is ismert betlehemes játékban ugyancsak fellelhetők. Jásdon a legények úgy köszöntöttek, hogy az ablak alatt megálltak és muzsikáltak. Legváltozatosabb karácsonyi játék a Christkindli volt, amelynek minden szerepét lányok alakították. Minden német falunak megvolt a saját Christkindlije, amelyek között azonos vonások, egyezések léteznek, de saját jellemzőik is vannak. A szereplők ruhája falvanként valamiben eltért egymástól. A játék hosszúságára való tekintettel már reggel elindultak a benne résztvevők, mert az éjféli mise kezdetére végezniök kellett, hisz a misén ők is részt vettek, s addigra az egész falut végigjárták. Elmondható, hogy ez volt a legfárasztóbb karácsonyi köszöntés, amelyhez azonban több helyen ma is ragaszkodnak. Ugyanakkor a ruhák elkészítése, feldíszítése nemcsak