S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

koronás játék). A harmadik típus a legfiatalabb és a német közösségek szokása volt, amit ma is több helyen gyakorolnak. Ez a Christkindli vagy Christkindlspiel, amely a biedermeier termése, amit magyar közösségek bölcsőcskejárás vagy leánybetlehemes néven ismernek, gyakoroltak, s amelyet Bálint Sándor szerint minden bizonnyal apácaiskolák terjesztettek.

89 Egyébként karácsony vigíliájának betiehemes játékai a középkor óta ismertek, a magyar nyelvterületre valószínűleg Mátyás király uralkodása alatt kerültek el.

90 A beüehem állításának szokása középkori eredetű, Szent Ferenccel hozható kapcsolatba, s ferences hatásra terjedt el Európa-szerte.

91 Egyes falvakban már advent utolsó 1-2 hetében megkezdték a karácsonyi köszöntést a gyermekek. Gyakran maguk készítette templomot vagy istállót vittek magukkal kellékként, benne a Szent Családdal, pásztorokkal, barmokkal és égő gyertyával. A figurákat többnyire képeskönyvekből vágták ki. Ez azonban nem volt általános. A korai bedehemjárás azért volt szükséges, mert a nagy falukat csak így lehetett végigjárni (Kemenesszentpéter, Veszprémvarsány, Pápa, Mindszentkálla, Szentbékkálla). Berhidán az 1930-as években karácsonyt köszöntő 2-3 férfi jelent meg rendszeresen karácsony előtt 1-2 héttel, akik faluról-falura járva, köszöntésük fejében adományokat gyűjtöttek családjuknak, maguknak. Munkanélküliek voltak, akik Karácsonyra hazavitték a kapottakat. Egy-egy éjszakát valamelyik gazda istállójában töltöttek, majd reggel mindig tovább mentek.