S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)
A karácsonyi ünnepkör
gyermekeket lefektették és reggel örvendezhettek az ajándéknak. Magyarpolányban a sokgyermekes családokban az ágy tetejére léckeretet tettek, s erre rakták fel az ágyneműt, a keret alá pedig ilyenkor befektették a gyermekeket és az ágy fehér csipkés karácsonyi lepedőjét (ezt csak a karácsonyi ünnepek alatt használták az ágy leterítésére) leengedték. Itt, a „Himmpett" (Himmelbett) alatt várták a gyermekek a Christkindlit. Egyes német közösségekben a karácsony ünnepének kezdetén megszentelték a házat, ami azt jelentette, hogy a szentképek mellé zöld ágakat tűztek, lapátra parazsat tettek, erre tömjént és szentelt vizet, s ezzel a ház összes helyiségét, még a kamrát is körbejárták, majd kimentek az istállóba és azt szintén megszentelték. A cselekményt a templomi füstölés mintájára végezték - mindig a férfiak! - és a gonosz elűzését szolgálta, megakadályozandó az ünnep megrontását. A magyar nyelvterületen másutt is ismert volt a szokás, különösen német közösségekben, paraliturgikus maradványként. Magyarpolányban pontosan este 6 órakor a legények minden utcában puskával a levegőbe lőttek, ha ez nem állt rendelkezésre, akkor egy disznóhólyagot eldurrantottak, jelezve az ünnep kezdetét. Úgy mondták, hogy „lelőtték a Christkindlit", ami szóhasználatukban annak hamaros megérkezését jelentette. A cselekmény valójában zajkeltés volt, amely az ártó erők elűzésére szolgált a régiből az újba való átmenetkor. A Balaton-parti községekben pl. Csopakon és környékén ugyancsak zajkeltéssel jelezték az ünnep kezdetét. A mezőőr vagy valaki más, akinek volt puskája, vaktölténnyel kettőt a levegőbe lőtt „a kis Jézus tiszteletére". A szokás ugyancsak a gonoszűzést szolgálta, amint az ugodi hagyomány is. Itt a vigílián a legények délután végigjárták a falut (kb. 2 órától!) és rövidnyelű ostorokkal nagyokat durrogtattak, „figyelmeztetve mindenkit Jézus születésére". Kemenesszentpéteren a legények lövéssel jelezték az ünnep kezdetét, de mellette ostort is pattogtattak. A Somló környékén a gyerekek kolompokkal zajongva szaladták végig a falvak utcáit. Jásdon már a dec. 24-ét megelőző napokban a fiatalabb legények kapujuk előtt az utcán ostort pattogtattak, amely zajkeltés az ünnep közelében a rossz távol tartását szolgálta. Szenteste délutánján viszont a pásztorok és a gyermekek együtt járták körbe a falut, kürtölve, ostorral durrogtatva. A gyermekek pedig csengőket, kolompokat ráztak. Az asszonyok kiálltak a kapuba és diót, almát dobáltak a gyermekeknek. 79 A gyermekek és a pásztorok közös délutáni zajkeltése Nemesgörzsönyben és Nemesvámoson ugyancsak szokásban volt, valamint Veszprémvarsányban is. A kisgyermekes házakhoz a német családoknál valóban ez idő tájt érkezett meg az eltakart arcú, fehér lepelbe öltözött Christkindli (valamelyik idősebb szomszéd- vagy rokon asszony) az ajándékokkal (dió,
