S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

Végre holtunk után országába vinni. A kék ostya jelzi Urunknak kékségét, O szent testén levő sebeknek helyeit. Sárga ostya jelzi Urunknak halálát, Mi értünk megkóstolt keserű poharát. " 76 Dec. 24-én lezárul advent, véget ér a böjti időszak és kezdetét veszi karácsony vigíliája, amely a téli napfordulóhoz közeli időpont lévén mágikus cselekményekben, varázsló szokásokban, analógiás jóslásokban rendkívül gazdag volt, bár közülük több már András, majd különösen Lucanaphoz kötődően ismertté vált. Karácsony A Karácsony, bár szent ünnep, azonban a jó és a gonosz küzdelmének, a fény és a sötétség jelképei szembenállásának ideje is volt. Az ember mágikus és liturgikus cselekményekkel egyszerre próbálta meg az élet és boldogulás érdekében befolyásolni a kezdődő új esztendő fordulatait, távol tartva az ártó erőket. A mágikus alaprétegre rakódott rá a kereszténység liturgikus világának szokásegyüttese, a szent réteg, s ebből az összefonódásból alakult ki az a hagyománykincs, amelyből ma már csupán töredékek őrződtek meg. Karácsony szláv eredetű szó, jelentése lépik, azaz a napfordulóval a régiből az újba lép az idő. Karácsony = incarnatio = megtestesülés, azaz az Ige testet öltése, Krisztus földi születésének, a Messiás eljövetelének, az otthonnak, a családnak ünnepe.

77 Időpontja az ókori pogány Napisten ünnepével esik egybe, amely nem más, mint a téli napforduló. A Karácsonyt önálló ünnepként, Jézus születésnapjaként 325-336 között kezdték el ünnepelni. A Megváltó jelképe a fény (gyertyák), az újjászületésé, örök életé pedig az örökzöld, amit a karácsonyfa mint életfa, termőág képvisel.

78 Karácsony vigíliájának egyik legfontosabb hagyománykincse az ünnepköszöntés: betlehemezés, koronás játék, paradicsomi játék, pásztorjáték, bölcsőcske, Christkindli, köszöntés, mendikálás, kántálás. Egy-egy elnevezés mögött az ünnepköszöntés sokfélesége rejlik. A karácsony ünnepére készülődve minden családban minden munkát igyekeztek délután befejezni, az állatokat sötétedés kezdetére ellátni. Csopakon, Kövesden ilyenkor „dupla abrakot" adtak az allatoknak, „nehogy panaszkodjanak a kis Jézusnak", ugyanis a hiedelem szerint karácsony vigíliáján éjszaka megszólalnak az állatok. E hiedelem alapja a születéstörténet, s belőle az istállóra, valamint az állatokra szálló kiváltság. Sok helyen délután díszítették fel a karácsonyfát, amelynek idejére a kisebb gyermekeket elküldték otthonról. Volt hely, ahol éjfélre érkezett csak meg a Jézuska, itt a