S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

Előfordult, hogy a feszület mellé Szűz Mária szobrát is odatették. A házi oltárt mindig aznap hajnalban készítették el, amikor a szálláskeresőket várták és másnap este, a Szent Család képének elvitele után szétbontották. Bándon három gyertyát tettek a házi oltárra és a szálláskeresés utolsó napján, dec. 24-én rozmaringággal díszítették fel a Szent Család képét, amit így karácsonykor az egyik mellékoltárra helyeztek el. A csoport tagjai mindig abban a házban gyülekeztek össze indulás előtt, ahol a Szent Család képe éppen volt. Az esti harangszó után búcsúimát mondva vettek búcsút a Szent Családtól, majd elindultak, mindig az előimádkozó vagy előénekes vezetésével hiányzó társukhoz, akinek házában aznap várták és fogadták a Szent Családot. A szokás egy énekes párbeszéddel indult: a csoport tagjai a Szent Család nevében keresték a szállást, míg a csoportot váró behívta őket, felkínálva házában a Szent Család számára a szállást. Betérve a házba prózában folytatódott a párbeszéd, amelynek lényege annak az örömnek megfogalmazása volt, hogy a Szent Szűz méhe áldott gyümölcsével és Szent Jegyesével betért a vendégváró család házába, megtisztelve őket. A csoport tagjai a házi oltárt az előre odakészített székeken körbe ülték, majd megkezdődött az ájtatosság. Először a Szent Családhoz és minden tagjához külön-külön imádkoztak, majd litániák következtek: Szent Család, Szent József, Jézus Szíve, Mária-litániák. EzeSzálláskeresés vagy Szent Család-járás; Raposka, néhai özv. Lovász Gábomé Illyés Margit háza, 1987. (Róka Lajos felvétele)