S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)
A karácsonyi ünnepkör
nagy zajt csaptak a magukkal vitt botokkal. Köszöntésükért tojást, kolbászt, szalonnát kaptak. Az így összegyűjtött „kóstolót" az utolsó háznál elkészítették, ahol a gazdától bort is kaptak, amit az étellel együtt közösen fogyasztottak el. Másutt szekérrel húzták a lányos házhoz a szalmát és teleszórták vele a házat. A lányok aztán azt nézegették, méricskéltek, hogy ki kapott több szalmát. 18 Ahol viszont a legényeket nem engedték be, vagy kevés adománnyal köszönték meg a bőségvarázslást, ott bosszúból elvitték a kaput vagy szétszedték a szekeret és a ház tetején rakták össze. Előfordult, hogy bekötözték a bejárati ajtót. Alucazó gyermekeknek többnyire diót, almát, esetleg néhány fillért, tojást adtak, míg a legényeket többnyire pálinkával kínálták meg. Szentgálon csak a Lucát követő napon vitte el tojásajándékát a gazdasszony a lucázóknak, hogy a jeles napon nehogy kivigye a házból a szerencsét. Egyébként Szentgálon a gazdasági alkalmazottak gazdájuknál Luca napján a konyhától az istállóig, valamint a tyúk- és disznóólig szalmát hintettek, miközben mondták: „Ahogy hullik a szalma, Gazdagodjék a gazda. Sokat tojjon a tyúkja, Borjazzon tehene, Malacozzék disznaja Esztendőre kövér legyen a hizajaf'* 49 A szalma a bőségvarázsló szokásban részben mennyiségénél fogva a gyarapodást jelképezi, mintegy analógiás cselekedetet hajtanak végre vele, részben pedig az ókori vegetációs kultuszra utal, amely egész Európában ismert, sőt élő volt és minden bizonnyal a mediterrán vidékről került hozzánk. 50 Ugyancsak antik hagyományban gyökerezik és az Adria tájáról származik a Luca-búza sarjasztása (Adonis kertje). 51 Cseréptálban vagy cseréptányérban a tűzhely közelében helyezték el az elültetett búzaszemeket. Karácsonyra kizöldült a búza, s így a karácsonyfa alá helyezték. Szentelménynek tartották, úgy vélték, hogy megvédi a házbelieket a rontástól, de varázserőt is tulajdonítottak neki, mert a karácsonyfát leszedve, a tyúkoknak adták Vízkeresztkor, hogy az új évben erősek, egészségesek legyenek. 52 Luca napja nevezetes asszonyi dologtiltó nap is volt, amikor nem varrhattak, nehogy bevarrják a tyúkok fenekét, de nem szabadott sem mosni, sem fonni, mert a démoni Luca bosszút állt, elrontotta a napján végzett munkát: a ruhákat sárba dobta, az orsóról a fonalat lecsavarta. Szentgálon ezen a napon egy rossz szoknyát fejtettek el annak hitében, hogy ahogyan a varrás bomlik, ugyanúgy, azaz ennek analógiájára, nyílnak meg a tyúkok is, hogy bőségesen tojjanak. 53
