S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

Évközi jeles napok

ben. A németek betelepedése e térségbe nagyban hozzájárult a Vendel-kultuszhoz, amely kiszorította Dömötörét. Birkával vagy marhákkal ábrázolták a szentet. Az állattartó családokban rendkívül népszerű volt. Nyirád határában Bíró Márton emeltetett Vendel tiszteletére kápolnát, ahova a marhavész eltávoztatásáért maga vezetett körmenetet.

346 Juhász családokban sok helyen őrizték Vendel képét, s október 20-án virágot tettek eléje, közbenjárását kérve az állatokért. A beteg állatért is Szent Vendelhez fohászkodtak. Általában az állatok ünnepének tartották napját, amikor a jószágot nem is fogták be. Jószágvész ellen és jószágvész idején egyaránt segítségét kérték. Kolontárnak, Városlődnek fogadott ünnepe volt ez a nap, amikor kötelező misehallgatással ünnepeltek. Kiscsőszön egy XLX. sz.-i állatvész óta Vendel napján mise volt, amikor az állatok megmaradásáért könyörögtek és senki nem fogta be állatait. Totvazsonyban csak otthon imádkoztak Szent Vendel napján, de az állatokat itt sem fogták be. Magyarpolányban ugyancsak imádkoztak mindig egy Miatyánkot Szent Vendel tiszteletére, az állatokért. Ugyanúgy, amint Flórián, Rókus, Sebestyén tiszteletére. Külsővaton, Szentgálon viszont csak állatvészek idején fordultak Vendelhez. Tüskevárnak szintén ünnepnapja volt Vendel, amely napon a szőlősgazdák egymás pincéinél borkóstolót tartottak, s akinek megártott a somlói, arra azt mondták, hogy ,Vendel malaca."

347 A XVI. sz.-ban élt egyházdoktor Avilai Szent Teréz napján, október 15én, valamint a vértanú szűz, Orsolya napján (X-XI. sz.-ban élt), október 21-én, illetve ezek hetében kezdődött a Balaton-felvidéken és a Somlón a szüret. Tihanyban Orsolya már a szüret utónapjának számított. A szüret végeztével mindenhol szüreti mulatságot tartottak, amely nemcsak egy egyszerű mulatozás volt, hanem maszkos-alakoskodó felvonulással együtt járó ünneplés. Szüreti mulatságot olyan falvakban is tartottak, amelyek nem szőlőtermő területen települtek. A szüret befejezését követő áldomás, amely valóságos ünnepi alkalom volt - még a törvénykezés is szünetelt ilyenkor! - a magyar nyelvterületen a XVI. sz. óta ismert, megléte adatokkal igazolható.

348 A szüreti felvonulás maszkos résztvevőiről XLX. sz. eleji bizonyítékok tudósítanak.

349 Ez volt az az alkalom, amely a nyári és az őszi munkákat lezárta. Több figurája a farsangi maszkos-alakoskodók közül kerülhetett be a szüreti felvonulásokba, amint erre Újváry Zoltán rámutatott. A vizsgált két tájegység falvaiban azonban a szüreti felvonulások alakoskodói messze elmaradtak a TokajHegyalja szüreti figuráitól, s szerepük nem tartalmazott mélyebb értelmet, szimbolikus jelentést.

350 A XLX. századi filoxéravésszel nemcsak a szőlők pusztultak ki, hanem a korábbi szüreti örömünnepek is eltűntek. Ezeket a