S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

Évközi jeles napok

XX. sz. elején Darányi Ignác földművelésügyi miniszter rendelettel támasztotta fel, amelyek így országosan egységes formát öltöttek,

351 ez okozza nagymértékű hasonlóságukat a vizsgált tájakon is. A körülmények kedvezőtlen volta és az idő rövidsége kevés helyi színezet kialakulását tette lehetővé. Azonban ennek ellenére voltak helyek, ahol a szokványosnál mégis színesebb szüreti mulatságokra kerítettek sort. Ezen alkalmakkor a vegyes vallású falvakban a különböző felekezetek tagjai közös szüreti felvonulást és bált tartottak, amelyeket mindig az ifjúság szervezett. Csopakon 5-7 kocsit feldíszítettek, virágot, szőlőlevelet tettek a kerékküllőkre és a kocsioldalakra, ahova szőlőfürtöket is felaggattak. A főhelyen a bíró és bíróné ült, akiknek kíséretéhez magyar ruhás lányok tartoztak. A menet tagjait alkották még a kéményseprő, a tollszedő és a cigány, akik az utca két oldalán álló nézőket bekormozták, közéjük lisztet fújtak. Az utolsó kocsit a zenészek foglalták el. A menet végigvonult Csopakon, Kövesden, majd a feldíszített Népházhoz mentek, ahol bállal, reggelig tartó táncmulatsággal ért véget a szüret. Balatonfüreden az őszi borhét keretében tartották meg a szüreti mulatságot, amely szintén alakoskodó felvonulással járt együtt. A menet élén haladt, fiákerben ülve a bíró és a bíróné, kísérőik a magyar ruhás lányok voltak. A menetet szamárháton egy cigány követte, gyalogosan a kéményseprő és a bohócok. A tréfálkozva vonulók a kultúrházhoz mentek, amelynek nagytermét a fiatalok előzőleg új szőlőfürtökkel feldíszítették. Erre ügyeltek a csőszlányok, akik a díszítményt megdézsmáló legényekre bírságot róttak ki. Az ünnepséget bál zárta. A lányok magyar ruhája alsószoknyából, alján nemzetiszínű szalaggal díszített fehér szoknyából, fehér ingvállból, piros vagy zöld selyemből készített zsinórral és gyönggyel ékesített mellényből, zöld vagy piros selyem kötényből, piros gyöngyös, islógos pártából és piros vagy fekete csizmából állt. A legények fehér vászongatyát, inget, fekete mellényt, nemzetiszín szalaggal körbefogott, árvalányhaj bokrétás kalapot és fekete csizmát vettek fel. A bíró fekete csizmanadrágban, ujjasban, csizmában, fehér ingben, fekete kalapban, a bíróné kékfestő vagy kasmír szoknyában, fehér ingyállal, tarka mellényben, csizmában és hátrakötött piros mintás kendőben volt. A cigánylányok, asszonyok tarka ruhákat, kendőket vettek magukra. Berhidán a felvonulók feldíszített lovas és ökrös szekerekkel mentek. Itt a bírót és bírónét egyik esztendőben a katolikus, másikban a református ifjúság soraiból választották. Feltétel a jó tánctudás volt, ugyanis nekik az egész bált végig kellett táncolniuk. A csőszök és csőszleányok kísérték őket ún. magyar ruhában. A legények legalább 18, a lányok pedig 16 esztendőt betöltött korúak voltak. Őket a legények elkérték szüleiktől. A menetben fiatal házasok is helyet kaptak, akik cigánynak, drótosnak, kémény-