S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

Évközi jeles napok

főangyal vagy arkangyal a mennyei seregek vezére, a túlvilágra költöző lelkek kísérője és bírája. Márkói, magyarpolányi házakban őrizték képi ábrázolását, amelyen a haldokló egyik oldalán áll, míg a másikon a Sátán. Mihály az elköltözött lelkét mérlegre téve dönt, hogy az vele megy vagy a Sátánt követi. A X. sz.-tól ábrázolták Mihályt egyik kezében karddal, másikban mérleggel,

341 amely a népi kultúrában tanító célzatú képként a XX. sz. közepéig fennmaradt. Kultusza a VT. sz.-ig nyúlik vissza, magyar nyelvterületen pedig a XI. sz.-ra. A holtak bírája szerepkörrel függ össze a ravatalnak „Szent Mihály lova" elnevezése. A nap őszi pásztorünnep volt és mint határnap a pásztorszegődtetések, sok helyen pedig a jószág behajtásának ideje is. Szentgálon a juhászbojtárok és a feles juhászok ezen a napon álltak munkába. Ugodon ostorpattogtatások közepette ilyenkor szedték össze a pásztorok terményjárandóságukat. Kolontárnak fogadott ünnepe volt Szent Mihály, amit még a XVIII-XIX. sz.-ban, egy járvány után fogadtak meg, s ennek értelmében Mihály napján és az esztendő szombatjain nem fogták be állataikat. Szent Mihály közbenjárását kérték, hogy óvja meg a falut a gonosz, ártó erőktől, segítsen, hogy ne fogyatékos, hanem egészséges gyermekek szülessenek.

344 A Sátánon diadalmaskodó, karddal harcoló Szent Mihály a népi vallásosságban a betegség, a járványok gonosz erejét megtörni képes főangyalként élt. Szent Mihály időjárásjósló napként is ismert. A napján fújó északi szél sok havat, a keleti szél különösen hideg telet, a déli és a nyugati szél viszont enyhe téli időt jelzett, amikor az állatokat még kiengedhették az erdőre, mezőre. A „Szent Mihály-i" dér hideg májust ígért, éjjelén a holdvilág kemény telet, az eső pedig enyhe téli időt. A XVI-XVII. sz. óta megtartott ünnep október 2-án Őrangyaloké, akiknek kultuszát annyiban ápolták a vizsgált térségben, hogy a gyermekeket oltalmukba ajánlották. Rendkívül gyakori volt falusi otthonokban ábrázolásuk, amint a hídon átkelő, az úton haladó vagy az alvó gyermekeket vigyázzák. Október 4-e Assisi Szent Ferenc napja. A XII-XIII. sz.-ban élt rendalapító új fejezetet nyitott a szakrális néphagyományban egész Európában.

345 Mivel élete végén megkapta Krisztus stigmáit, a barokktól a stigmatizáció lett legelterjedtebb megörökítése. Néhány ábrázoláson kívül térségünkben nem volt eleven kultusza. A jószágtartó gazdák, a jószág és a pásztorok védőszentje Vendel, aki a VII. sz.-ban élt, de kultusza csak a XVIII. sz.-ban terjedt el. Magyar nyelvterületen a német hatás, Dunántúlon pedig Padányi Bíró Márton veszprémi püspök (1696-1763) játszott nagy szerepet tisztelete széleskörűvé tételé-