S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

Évközi jeles napok

ezen a napon sütötték Kemenesszentpéteren minden gazdacsaládban új lisztből az első kenyeret, amit a kemencéből kivéve, fehér abrosszal leterített asztalra tettek. A családfő keresztet rajzolt rá, megszegte, majd a család minden tagjának vágott belőle egy szeletet, amit elfogyasztás előtt megcsókoltak. Szentelményként kezelték, az asztal fölé hajolva ették meg, nehogy lehulljon a morzsája. A Káli-medencében ezen a napon az új kenyér és bor ünnepét tartották. Berhidán ekkorra túl voltak már a cséplésen, s a munka befejezését „Szent István-i" bállal ünnepelték meg. Augusztus 24-e Szent Bertalan napja, a takarolás időpontja volt helyenként. Sok református közösségben pedig az új kenyérért való hálaadás napjaként tartották számon. A vértanú szent napja őszkezdő nap volt. Lesencefaluban a bertalani esőtől jó káposztatermést vártak. Aki ilyemkor vetette el az őszi salátát, annak káposzta nagyságúra is megnőttek. Berhidai szórványadatok arról tanúskodnak, hogy terményáldás volt ezen a napon, amikor a gazdaházak elé elhelyezett asztalra minden terményből tettek egy keveset, amit a gazdák kíséretében érkező pap szenteltvízzel meghintett, megáldott. Akinek a terményeit megáldotta a lelkipásztor, az lemaradt a menettől. Tekintettel arra, hogy más adatok e szokásra vonatkozóan nem állnak még rendelkezésre, a meglévőket óvatosan kell kezelnünk, belőlük messzemenő következtetések csak további kutatással vonhatók le. A házak kapuira erre az alkalomra egy-egy szentképet is kiakasztottak. Egyed, a VIII. sz.-ban élt remete, a 14 segítőszent egyike. Napja szeptember 1-je, az időjárás változására utalt. Általánosan ismert mondás volt, hogy ha ezen a napon esik az eső, akinek egy pár ökre van, vegyen még, hogy az őszi munkákkal végezzen, de ha nem esik, adjon el állataiból, mert úgyis végezni fog. Egyed napjától kezdték hizlalni a disznókat is. Szeptember 4-e Rozália remeteszent napja. A XU. sz.-ban élt szentet a pestisszentek között tartják számon, ábrázolásain barlangban jelenik meg a feszülettel. Rozália kultusza a XVII. és a XVIII. sz.-ban virágzott ki, járványok ellen kérték közbenjárását. Térségünkben nem volt számottevő kultusza. Szeptember 21-e, Máté apostol és evangélista napja időjárásjósló nap volt. A szép, tiszta idő még legalább négy hétig eltartott, ha viszont esett, az Őszi munkák elvégzése nehézségekbe ütközött. Tekla vértanú (I. sz.) napja, szeptember 23-a az időjárásjósló napok egyike: ha az égen súlyos felhők voltak, nagy télre lehetett számítani. A sok ökörnyál hosszú őszt jelentett. Tekla a gabonavetés tilalmi napja volt, ugyanis az ilyen vetésből nem lett termés. A Tekla-napi eső hideg idő beköszöntét jelentette. Az ősz évnegyedkezdő napja szeptember 29-én Szent Mihály. Mihály